HU

Záró jelentés

Készült: 2021. márciusában

A kutatási projekt céljainak megvalósulása


A négyéves program kutatási tervét sikeresen teljesítettük. Megvalósítottuk az „Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és hatásvizsgálatuk” c. pályázat keretében tett legfőbb vállalásainkat: kettő új, mozgásra alapozott zenepedagógiai modell kidolgozását (I.), valamint ezek viselkedéses és neurokognitív szintű hatásmechanizmusainak összetett feltárását (II.); kutató munkánk folyamatos, nyilvános bemutatását és eredményeink közzétételét (III.).

A kutatási projekt során hat intézmény együttműködése valósult meg. A pályázó és egyben a kutatást vezetője a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet volt, amely partneri kapcsolatba lépett a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjával. A további, legfontosabb szereplők azok a közoktatási intézmények voltak, melyeknek ének-zenét tanuló osztályai a módszertani innovatív munka bázisát jelentették ill. kontrollcsoportját biztosították.


I.) Az eredeti kutatási terv célkitűzéseinknek és ütemezésének megfelelően a tantárgypedagógiai fejlesztés témakörben megszületettek az aktív zenetanulás modelljei az általános iskola kezdő szakaszára:

1. modell: Kreatív énekes-játékok ritmikus mozgással (az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére; 1-3. évf.)

2. modell: Dinamikus énekzene-tanulás (a Kokas-módszer adaptációja az ének-zenetanításban; 1-4. évf.)

A kutatás-fejlesztés sikerességét nemcsak a két zenepedagógiai modell koncepcionálása, elméleti megalapozása, hanem az ezek gyakorlati megvalósításához szükséges tanári segédanyagok elkészítése is jelenti, melyek didaktikus rendszerben kerültek részletező bemutatásra és közzétéve online felületen a https://aktivzenetanulas.hu honlapon.


II.) A hatásvizsgálat témakörben több kutatási kérdést is megfogalmaztunk a zenei és a nem-zenei képességek fejlődésének és összefüggéseinek feltárására, a transzferkapcsolatok vizsgálatára. Többfajta mérőeszközzel, viselkedéses és elektrofiziológiai vizsgálatok segítségével longitudinális kutatás keretében elemeztük, hogy hogyan alakítja a gyerekek neurális és kognitív fejlődését a két zenepedagógiai modell egymás és a kontrollcsoport viszonylatában. A résztvevő csoportokban mért adatok felvétele az első három évben a kutatási tervek szerint kifogástalanul teljesült, ám a COVID-19 járványhoz kapcsolódó intézkedések miatt az utolsó mérések, a 2019/20-as tanévben nem valósulhattak meg. Ugyanakkor akkor két tanév komplett méréseiből is sikerült értékes, tendenciákat mutató eredményeket kinyerni.


III.) Kutatócsoportunk folyamatosan végezte a disszeminációs munkát már ez első évtől. Ez rendszeres kapcsolattartást jelentett az experimentális tanítási órák, ill. a vizsgálatok helyszínét adó általános iskolákkal, azok szülői közösségeivel. Ezen túl több konferenciaszereplés, képzési programok, népszerűsítő alkalmak megvalósítását különféle területeken és honlapunk folyamatos feltöltését végeztük.

Az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport a 2021. márciusban megrendezett zárókonferenciáján, valamint további publikációk elkészítésével ismerteti meg a szakmai közönséget és az érdeklődőket a kutatás legfontosabb értékeivel és a projektet lezáró eredményekkel.

 

A kutatás nemzetközi hatása


A kutatási eredmények intenzív disszeminációjának köszönhetően lehetőség nyílhat arra, hogy a Kodály-koncepció és a nemzetközi szinten egyedülálló magyar zenepedagógiai hagyományok tovább gondolása, újra fókuszálása és frissített módszertana jobban összhangba kerüljön a 21. századi nevelés igényeivel. A két zenepedagógiai modellben realizálódott újszerű, mégis kiérlelt, kreatív tantárgypedagógiai gyakorlatok hosszútávon hozzájárulhatnak a magyarországi és nemzetközi zenei nevelés módszertani kultúrájának gazdagításához, olyan komplexen fejlesztő ének-zene foglalkozások megalapozásához, amelyek egyaránt élményt jelentenek a diákok és a pedagógusok számára.

Kutatócsoportunk tevékenysége egyre ismertebb nemzetközi színtéren is. Tudományos és oktatási előadásaink felsorolását tartalmazó (magyar nyelvű) listából (VI. Melléklet), valamint az e honlapon található, angol nyelvű publikációs jegyzék(ünk)ből látható élénk és eredményes disszeminációs tevékenységünk.

 

A kutatók és a köznevelés szereplőinek együttműködése


A tantárgypedagógia innováció során a kutatók és az aktív, gyakorló iskolai pedagógusok között szoros volt az együttműködés. Három tanéven keresztül az experimentális munka természetes iskolai környezetben, ének-zene órákon történt. A tanításhoz napi szinten, folyamatosan innovatív oktatási tartalomfejlesztés kapcsolódott, amely a pedagógiai munka szisztematikus tervezését, reflektálását; folyamatos videó és szöveges dokumentálását, valamint a kivitelezendő tanári segédletek részanyagainak elkészítését, korrekcióját jelentette az alsó tagozaton.

A kutatási folyamatban a közoktatásban dolgozó pedagógusok és intézményeik (beleértve a szülőket is) közvetlen ismereteket és lehetőséget kaptak az új típusú zenepedagógiai gyakorlatok és azok tudományos hátterének megismerésére, az igényes tantárgypedagógia jelentőségének felismerésére a tanulási képességek fejlesztése terén. Az együttműködő köznevelési szereplők, a kutatásban résztvevő iskolák segítették, pozitívan bevonódtak a vizsgálati, mérési folyamatokba. Budapesten és Győrben a kutatócsoport tagjai 12 alkalommal ismertették szülői értekezleten vagy más platformon a kutatás általános koncepcióját, a tanévek elején elvégzett vizsgálatok eredményeit, valamint később a kiértékelt adatokat, konkrét részeredményeket.

Az évek alatt 25 fő tevékenykedett a kutatócsoportban. Az állandó 12 fős mag felsőoktatásban is dolgozó zenepedagógusokból, pszichológusokból, agykutatókból állt. Mindennapi közoktatási, iskolai pedagógiai tevékenységet 8-an végeztek. Hallgatói státuszban 9 fő vett részt a tanárképzésből, ill. a kutatói utánpótlásból (2 PhD-hallgató).

 

A kutatás hatása a felsőoktatás tanárképző programjaira


Interdiszciplináris kutatócsoportunk elindult azon az úton, amely a kutató munka során érvényre juttathatóvá teszi az oktatás-idegtudomány alapelveit, amennyiben a résztvevő kutatók és gyakorlott pedagógusok a kognitív idegtudományi alapkutatási eredmények és a pedagógiai elvek, empíriák összekapcsolására törekednek új oktatási-nevelési programok, tantervek létrehozása során.

A kutatócsoport témájában több, kreditértékű egyetemi kurzus, laborgyakorlat, szakdolgozati, mérési konzultáció szerveződött az ELTE PPK képzésén a TTK Agyi Képalkotó Központhoz kapcsolódó kutatócsoport tagoknak köszönhetően. Témavezetésükkel 2017 és 2020 között kilenc olyan szakdolgozat készült el az ELTE PPK Pszichológia MA vagy BA programjában, amelyek az új zenepedagógiai modellek rövid távú transzferhatásait foglalták össze, a kognitív képességek, a kreativitás, az empátia és a beszédészlelés neurokognitív folyamatainak változásait taglalták az aktív zenetanulási módszerek alkalmazásának kezdeti szakaszában.

Megtettük a kezdő lépéseket arra, hogy kutatási eredményeink beépüljenek a különféle hazai tanárképzési programokba. Lehetőség szerint a projektben együttműködő felsőoktatási intézmények meglévő képzési programjukhoz kapcsolták a folyó kutatási eredményeket. E modernizálás és tartalomfrissítés azokon az egyetemi módszertani kurzusokon, több hetes összefüggő tanítási gyakorlatokon realizálódtak, melyeket a kutatócsoport oktató-kutató tagjai vezettek (SZTE JGYPK, LFZE). Összességében a több felsőoktatási intézmény oktatási programja részeként, pedagógusok továbbképzési tanfolyamain, társszakmák programjain tartott magyar és angol nyelvű oktatási előadások, bemutatók száma 37-et tett ki, amelyek többsége felkérés alapján történt. Ezeken kutatócsoportunk tagjai kb. 650 főnek tartottak módszertanból gyakorlati vagy elméleti bemutató előadást, ill. workshopot három akadémiai évben. Kiemelhető ebből a szempontból a pályázó Kodály Intézet tevékenysége az 1. modell eredményeinek beillesztése terén. Saját kezdeményezésük, a már meglévő programokba integrált hasznosítás. Az Intézet képzési portfóliójába ill. a Mintaiskola és Erasmus+ programjaihoz is kapcsolódva 80 alkalommal mintegy 1000 főnek tartottak szakmai bemutatót a közoktatásban dolgozó pedagógusoknak ill. a zenei nevelés modernizálása iránt külföldi érdeklődő kollégáknak, diákoknak a négy pályázati év alatt.

A négyéves kutatáshoz kapcsolódó eredményeket, megállapításokat számos tudományos és népszerűsítő publikációban közzétettük. Doktori disszertációkból, szakdolgozatokból, folyóirat cikkekből, konferencia prezentációkból, videókról szerezhetők korszerű információk. (IV. Melléklet, VI. Melléklet)

Az online elérhető tanári kézikönyvek, a gazdag gyűjteményes multimédia példatár segítségével a kutatás során létrehozott tudástartalmak elérhetővé váltak a zenepedagógusok számára. Mind az 1. modell: Kreatív énekes-játékok ritmikus mozgással, mind a 2. modell: Dinamikus énekzene-tanulás esetében is prognosztizálható, hogy ezek jó eséllyel talajt fognak a közoktatás napi gyakorlatában, elterjedhetnek a pedagógusképzés ill. a posztgraduális tanárképzés különféle képzési helyein.

 

A projekt lezártáig még nem kerülhettek beadásra, sem akkreditálásra a kutatási eredmények alapján tervezett doktori programok, mesterszakok vagy pedagógus továbbképzési tanfolyamok. Ugyanakkor eredménynek tartjuk, hogy két doktori iskola is elfogadott (sőt abszolvált) olyan kutatási témát, amelyek erősen kapcsolódnak az „Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és hatásvizsgálatuk” c. pályázat kutatási kérdéseihez.

PhD fokozatot szerzett Maróti Emese Az auditoros entrainment viselkedéses és idegrendszeri hatásai c. értekezésének megvédésével. (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TTK Pszichológia Doktori Iskola, Kognitív Tudomány program). Lukács Borbála doktorjelöltté vált (ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola). Disszertációjának tervezett címe: Az iskolai ének-zenei nevelés transzferhatásai kisiskoláskorban.

 

A kutatócsoport tevékenysége a COVID-19 pandémiával összefüggésben


Kutatócsoportunk négyéves munkatervének lényegi vállalásait teljesíteni tudta a Covid-19 pandémia ellenére (a kiegészítő szakasz beiktatásának is köszönhetően). Az új zenepedagógiai modellek módszertani segédleteinek fejlesztését online munkaformában be tudtuk fejezni az addig elkészült számos nyersanyagnak köszönhetően. A hatásvizsgálat bonyolult és összetett logisztikát is igénylő folyamata a COVID-19 járványhoz kapcsolódóan a 2019/20-as tanévet is érintő intézkedésekből következően nem válhatott teljeskörűvé a zárószakaszban a kontakt mérési találkozások ellehetetlenülése miatt. Ugyanakkor az első három évben kifogástalanul teljesülő vizsgálati-mérési procedúrának köszönhetően rendelkezésre állt annyi adat, hogy azokkal releváns elemzések elvégezhetők.

 

A kutatás egészét érintő (az MTA-TPKP részére készült) záró beszámoló egyes mellékletei itt érhetők el: