Célkitűzéseink

Az MTA szakmódszertani kutatás „Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és hatásvizsgálatuk” c. pályázat keretében, kutató csoportunk a zenepedagógiai gyakorlat megújítását tűzte ki céljául a tanítási módszer oldaláról, a Kodály-koncepció szellemében. A 2016-2020 közötti időszakban az aktív zenetanulás új modelljeihez alkalmazható módszertani elemek kidolgozása és ezek hatásának vizsgálata a cél: a mozgás kreatív integrálása az általános iskola alsó tagozatának ének-zene tanításába a komplex képességfejlesztés, zenei nevelés érdekében.

Szakmai munkánk kiindulópontja, hogy a zenepedagógiai modellek fejlesztését interdiszciplináris keretbe helyezzük, a pedagógiai vonatkozások mellé a pszichológia és a kognitív idegtudomány dimenzióit is bekapcsoljuk. Kutatásunk újszerűsége az oktatás – idegtudomány alapelveinek érvényre juttatása.

Az innováció szakmódszertani részében a pályázat első, pilot szakaszában is a bemutatott két modell továbbfejlesztése, eljárásainak, módszertani egységeinek évfolyamokra bontott tudatosabb elemzése és ennek leírása volt a feladat. A 2014-ben elkezdett munka folytatódik a következő években.

A megelőző kutatásokkal egybecsengő tapasztalataink azt mutatják, hogy a mozgással egybekötött zenei foglalkozás (játékos, kreatív éneklés, aktív zenehallgatás) hozzájárul a zenei folyamatok elemző megértéséhez, melyek hatással vannak olyan kognitív területek fejlődésére is, mint nyelvi képességek, memória és figyelem, már az olvasási készség elsajátítása előtt is.

Szakmódszertani fejlesztésünk kettő, a közoktatásban alkalmazható zenepedagógia modell kidolgozását és párhuzamos kipróbálását vállalta fel.

Az első modell, az irányított, zenét követő mozgásra alapoz – ebben a tekintetben Dalcroze zenepedagógiai elveihez közelít. A második modell az improvizált, szabad mozgást használja fel – e tekintetben Kokas Klára zenepedagógiáját követi

Az első modell a mozgás tudatos integrálásával igyekszik a zenei ismeretek elsajátításának háromlépcsős folyamatát gazdagítani, törekedve arra, hogy a dominánsan hallási élményeken alapuló ismeretszerzés kinesztetikus és vizuális tapasztalatokkal egészüljön ki és váljék egységgé. Ez a megközelítés figyelembe veszi, hogy a gyerekek eltérő ismeretszerzési stratégiákkal rendelkezhetnek. A mozgás a tanulás folyamatában először tanári mintát követve a hangzásélmény fizikai megerősítéseként jelenik meg, míg az új ismeret elsajátításának záró szakaszában a gyerekek önálló improvizációiban a hangzásélményre történő fizikai reakcióként kerül alkalmazásra.

A második modell a mozgást, mint integráló alapot és egyben motiváló helyzetet használja fel a zenei képességek indirekt, fokozatos kibontására, valamint a nem-zenei képességek fejlesztésére. Az mozgással egybekötött énekes improvizációs feladatokban a testi-érzelmi-értelmi feldolgozás egyensúlyba kerülhet. A dalvariánsok létrehozása nemcsak a kreatív képességeket fejleszti, de a metakommunikatív és szöveges játék a közösség formálódását is segíti. A mozgásos zenehallgatás (vagyis az aktív zenebefogadás) erősen a gyermekek fantáziájára épít. Az esetleges próbálkozó szabad improvizációkból, az ismétlések során, fokozatosan összeáll a zenével szinkron mozgáskompozíció, amely a legtöbbször dramaturgiával is rendelkezik.

Az új zenepedagógiai modellek hatását a gyermekekre vizsgálatokkal követjük. A pszichológiai és az online diagnosztikus képességmérő tesztek mellett nagy precizitású elektrofiziológiai méréseket (EEG) is használunk a zenei és nem-zenei képességek jellemzőinek és ezek longitudinális fejlődésének elemzéséhez.

Az innovatív-kutató munka ütemterve negyedéves bontásban, négy tanévet figyelembe vevő módon készült el, amely összehangolja a kutatás három alcsoportjának tevékenységét:

1.     Képességmérési és kognitív pszichológiai csoport (MTA TTK, AKK)

2.     Kreatív énekes játékok ritmikus mozgással csoport (1. modell, Budapest, Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola, Városmajori Gimnázium tagintézménye)

3.     A Kokas-pedagógia adaptálása az ének-zenetanításba csoport (2. modell, Győr Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola).

A célokhoz kapcsolódó munkaformák, feladatok

A célokhoz kapcsolódó munkaformák, módszerek és tervezett feladatok a következők, a tantermi megfigyelésekkel, továbbá az iskolákban zajló és a laboratóriumi vizsgálatokkal párhuzamosan: tanítás (experimentális munka a tanítási órákon a modellek budapesti és győri bázis iskoláiban és követő helyszínein), tartalomfejlesztés (módszertani háttéranyagok, segédletek, példatárak, tanári kézikönyvek elő-és elkészítése az általános iskola 1-4. osztályában tanítók számára) valamint sokoldalú disszemináció hazai és nemzetközi viszonylatban.

Tanítás

A megújuló zenepedagógiai módszerek kialakításának elengedhetetlen része a terepmunka, a valódi, természetes iskolai környezetben való innováció. Ezért a kutatócsoport egyik fő tevékenysége az experimentális munka a tanítási órákon a modellek bázis iskoláiban és követő helyszínein. Az aktív zenepedagógiai módszerek kidolgozása, megvalósítása, dokumentált kipróbálása az általános iskola 1-3. évfolyamok különböző osztályaiban, ének-zene tantárgyban, a 2016/17, 2017/18, és 2018/19 tanévekben.

Tartalomfejlesztés

A megújuló zenepedagógiai módszerek kidolgozásának és majdani bevezetésének elengedhetetlen része az aktív zenetanításra épülő, mindennapi iskolai gyakorlatban is alkalmazható módszertani háttéranyagok, segédletek, példatárak elkészítése az általános iskola kezdő szakaszában tanítók számára mind a normál mind az emeltszintű ének-zene tantervekhez. Ezért a kutatócsoport olyan tanítási/aktivitási egységek kidolgozására és dokumentálására vállalkozik, amelyek önmagukban kerek egészek, és figyelembe veszik az iskolai tanulásszervezés változatos és átlagos lehetőségeit. Tematikai rendszer szerint csoportosított segédletek készülnek a normál tantervű és emelt szintű tantervvel dolgozó osztályok számára. Az 5-10-15-20-25 perces „forgatókönyvek” és óravezetési példák alapján differenciáltan építhetők fel a bemutatott tanítási egységből az órai és az órán kívüli keretben megtartott foglalkozások.

Hatásvizsgálat

A tervezett longitudinális kutatás azt vizsgálja, hogy az éneklést valamint a zenehallgatást kísérő mozgásélményre alapozott modellekben leírásra került új aktív zenetanulási formák hogyan alakítják a gyerekek neurális és kognitív fejlődését.

Főbb kutatási kérdéseink

o   A zenetanítás ezen módszerei hogyan hatnak a neurális rendszer valamint a zenei, kognitív, nyelvi és szociális képességek fejlődésére?

o   Milyen különbségek figyelhetők meg a két módszertani modell és a közoktatásban jelenleg alkalmazott „hagyományos” énekes alapú zenetanítás transzferhatásaiban?

o   Különbözik-e a két módszertani modell hatásmechanizmusa?

o   Melyek azok a módszertani elemek (a két modellben külön, külön is), amelyek ezeket a vizsgált zenei és nem-zenei képességeket leginkább fejlesztik?

Új zenetanítási modellek követéses vizsgálata online diagnosztikai és kognitív képesség mérő eljárásokkal

A követéses vizsgálatok célja, hogy a fejlesztő programok hatását tanulmányozzuk és kövessük olyan eszközökkel, amelyek túlmutatva a pusztán a gyermekek iskolai előmenetelét vizsgáló méréseken, rávilágítanak a gyermekek kognitív fejlődésére. A vizsgálatok során az alábbi méréseket végezzük el:

·      Zenei képességek online mérése

·      Nyelvi képességek mérése

·      Figyelmi es végrehajtó funkciók mérése

·      „Entrainment” mérése

·      Intellektuális képességek mérése

·      Kreativitás mérése

·      Szociális készségek online mérése

A követéses vizsgálatok során a gyermekeket négy alkalommal vizsgáljuk: az iskolába lépéskor, majd ezt követően első, második és harmadik év végén. Négy csoportot fogunk vizsgálni: 3 kísérleti csoportot (1. modell zenei osztály, 1. modell nem zenei osztály és 2. modell zenei osztály) és 1 kontroll csoportot (nem zenei osztály), csoportonként 25, azaz összesen 100 főt.

Új zenetanítási modellek agyi hatásmechanizmusainak feltárása

A gyermekek pszichológiai fejlődésének követése mellett a gyerekek agyműködését is tanulmányozzuk, melynek érdekében kognitív idegtudományi módszereket használunk. Az agyi folyamatok jóval érzékenyebben reagálnak a plasztikus változásokra, és hatékonyabban mutatható ki segítségükkel az idegrendszerben a tanulás hatására bekövetkező változás, mint pszichológiai tesztek segítségével. Az agyi folyamatok mérésére az elektroencefalogramot (EEG) fogjuk használni, mely az agy elektromos aktivitását (elektrofiziológiai aktivitás) detektálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. A módszer semmilyen tekintetben nem ártalmas, teljesen fájdalommentes, gyermekeken sokszorosan kipróbált és rendszeresen használt eljárás. Az elektrofiziológiai vizsgálatok két mérésből állnak:

·      Elektrofiziológiai vizsgálat az „entrainment” vizsgálatára

·      Elektrofiziológiai vizsgálat a nyelvi képességek vizsgálatára

Disszemináció

o   Bemutatók, workshopok szervezése (pedagógusoknak, szülőknek, oktatóknak).

o   Konferencia részvétel – előadások hazai és nemzetközi konferenciákon.

o   Ismeretterjesztő cikk hazai lapban / website-on.

o   Szakcikkek nemzetközi és hazai szaklapban (3-4 cikk).