Az épület

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet céljaira a Bács-Kiskun Megyei Tanács Kecskemét város központjában egy régi, a XVIII. század első évtizedeiben (1736) épült, ferences rendi kolostorépületet újíttatott fel 1973-1975-ben. A terveket Kerényi József építész készítette a műemlékvédelem, és a mindennapi használat szempontjából praktikus dolgokat is figyelembe véve.

A régi feljegyzések, a ferences rend Historia Domus-a szerint az építkezést több szakaszban végezték. Először – 1700-tól 1702-ig – az épület színház felőli (udvari) része készült el. A másik udvari szárnyat a refektóriummal – a mai előadó- és koncertteremmel –, valamint a Kéttemplom köz felőli oldalt 1722 és 1724 között építették. Valószínűleg ebben az építési szakaszban vált a zárda részévé az a középkori eredetű lőréses toronymaradvány, amely az egykori híres vásárok védelmét és a királyné útvámszedési céljait szolgálta. Az emeletre vezető lépcső pihenőjének falán található emléktábla a kolostor építési idejét 1736-ra keltezi.

A koldusrendi szerzetesek szigorú szerénységi fogadalma miatt a kolostoron nem láthatunk a barokk korra jellemző díszítő elemeket, képzőművészeti emlékeket. (A rokokó stílusú kőfaragás a hajdani ebédlő ajtaja körül 1761-ben készült.) A belső terekből hiányoznak a stukkódíszek, freskók, s a külső homlokzaton sem találunk plaszticitást és dús árnyékhatást adó építészeti elemeket. Ennek ellenére a terek emberi léptéke, a falak hófehérsége, a boltozatok lágyan hajló íve ünnepi hangulattal fogadja a belépőket.

Napjainkban a Kodály életét és munkásságát bemutató kiállítás, a szép bútorzat és más művészi alkotások teszik teljessé és értékessé az épület belső megjelenését. A régi berendezésből csak néhány ajtó és a nagyterem faborítása maradt fenn. Az új bútorzat a magyar népművészeti hagyományok és a barokk stílusjegyek összeolvasztásával Mezei Gábor tervei alapján készültek. A szőnyegeket Németh Éva, a kerámiákat Probstner János tervezte.

Az intézetet díszítő műalkotások közül külön említést érdemel a bejáratnál elhelyezett Kodály portrészobor, Borsos Miklós alkotása, a földszinti Kodály kiállításnál látható faliszőnyeg: Fürtös Ilona művét, mely a Psalmus Hungaricus ihletésére készült, akárcsak Kass János grafikái, melyek a folyosót díszítik. A hármas teremben kiállított faliszőnyeget Klimkó Károly készítette. A tanári szobában Pátzay Pál Kodály-portrészobra tekinthető meg.

Az intézet hátsó udvarában az 1980-as évek elején új épület készült, ugyancsak Kerényi József tervei alapján, mely irodáknak, tantermeknek, a zenei szakkönyvtárnak és audiovizuális stúdiónak ad helyet.