2018. szeptember–2019. augusztus 31.
Eredmények bemutatása az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakértői számára
Eredmények a „Módszertani fejlesztés és leírása” témakörben
Az 1. modell a Budapest, XII. kerületi Kós Károly Általános Iskola második és harmadik évfolyamos osztályaiban került alkalmazásra. Az alaptantervű (profilját tekintve 30 fős matematika tagozatos) osztályban heti két ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Szirányi Borbála szaktanár tanítja. Az emelt szintű ének-zene (31 fős zenetagozatos) osztályban heti négy ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Barabás Edina szaktanár tanítja. Ebben „a kreatív énekes játékok alkalmazása az énekzene-tanításban” modellben az előző tanévben 2. évfolyamra tervezett ének-zene órák énekes-játékainak követő kísérlete is megvalósult, ún. próbatanítások formájában az iskola emelt szintű (31 fős), ének-zene tagozatos 2. osztályában, Nagy Melindának köszönhetően.
A kutatás harmadik évében továbbra is azt vizsgálták, miképp lehet a zenei ismeretek elsajátításának három szakaszos, a hagyományos magyar zenepedagógiában elsősorban az éneklés által szerzett hallási tapasztalatokra építő tanítási folyamatát a mozgás bevonásával gazdagítani. Az eddigi két tanév (2016-2017-es és 2017-2018-as tanév) tapasztalata az volt, hogy a hallás – látás – testi átélés hármas egységével történő tanítás jól működik, a gyerekek számára valóban aktív bevonódást biztosít a zenei folyamatok átélésébe és lehetővé teszi számukra, hogy az adott zenei ismeretet többféle oldalról és módon tapasztalják, ismerjék meg. Az idei tanévben elsősorban azt próbálták kitapasztalni, hogy milyen mozgásformákkal és térformákkal lehet gazdagítani az eddig kialakított rendszert, melyek azok a mozgástípusok, illetve milyen komplexitásúak azok a gyakorlatsorok, amelyek leginkább illenek ezen korosztály koordinációs és intellektuális adottságához. Tapasztalatuk azt mutatta, hogy az eszközökkel végzett gyakorlatok és a kisebb csoportokban (pl. négyes keresztforma) végzett koreográfiák új színt visznek az eddigi repertoárba és a gyerekek nagy kedvvel végzik ezeket. A ritmus, forma, metrum, többszólamú készség és az értő zenehallgatási készség mozgás általi fejlesztése továbbra is hangsúlyos szerepet kapott a programban, míg a dallami készségek fejlesztésénél már nem volt annyira fontos a tudatosan a dallamjárást követő mozdulatok integrálása.
A 2018-2019-es tanévben a harmadikos alaptantervű osztályban 27 kreatív énekes-játékot és 10 zenehallgatási gyakorlatsort, a harmadikos emelt szintű (zenetagozatos) osztályban 22 kreatív énekes-játékot és 8 zenehallgatási gyakorlatsort alkalmaztak. Az általuk létrehozott mozgáskoreográfiákról és zenehallgatási gyakorlatsorokról pontos játékleírást, betanításukról és alkalmazásáról videódokumentációt és összegző reflexiókat készítettek, melyeket a tanév végén készségfejlesztési területek szerint katalogizáltak. Ezt az anyagot fogják felhasználni a kutatás végére összeállítandó módszertani tanári kézikönyv és az ahhoz kapcsolódó példatár és segítő videótár elkészítéséhez.
További információkat, példákat lásd a Publikációknál és a Galériában!
A 2. modell kidolgozása a győri, Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola másodikos, zenei tagozatos, 22 fős osztályában folytatódott Farnadi Tamara szaktanár fejlesztő munkájaként a 2018/19-es tanévben is. A dinamikus énekzene-tanulás módszertanát beépítő tanmenet és óratervek a Kokas-pedagógia általános iskolai integrációját valósítják meg. Az élménytémákat és a zenei tudást, az óra felépítését, zenei és nem-zenei fejlesztési anyagát, valamint a megvalósítás lehetséges módjára vonatkozó leírásokat tartalmazó óratervezeteket szakmai konzultációk alapján Buda Sára követő kísérlet formájában modellezte. A követő tanítás a Kroó György AMI Kőbányai Kada Mihály Általános iskolai kihelyezett tagozatán, 13 fős hangszeres előképző csoportban zajlott, amelyben a gyermekek életkora megegyezett a győri bázisiskolában tanulókéval.
A résztvevő pedagógusok tapasztalata azt mutatta, hogy módszer kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekek egyéni sajátosságaiból, érdeklődéséből kiindulva, egyéni tanulási útvonalakat felkínálva valósítsa meg a kijelölt fejlesztési célokat. A saját élmény és a szabad, improvizált mozgás bekapcsolása a tanulási folyamatba képes olyan érzeteket és érzelmeket aktiválni, amelyekre az ismeretek és a zenei írás-olvasás reproduktív formái is megfelelően ráépíthetők, s az így szerzett tudás a későbbiekben hatékonyan előhívható. A módszer komplexitásának köszönhetően a zenei és nem-zenei képességek egymással párhuzamosan, harmonikus módon fejlődhetnek.
A 2018-19-es tanév során a második évfolyamon 21 élmény-témára készültek teljes tanítási órákról felvételek a dinamikus modell demonstrálására, ebből 34 részlet került be a pedagógusok munkáját segítő videotárba. A felvett részletek megfelelő keretek közötti értelmezését annotált videojegyzetek, valamint a tanári kézikönyv függelékében további magyarázó szövegek segítik. A modellhez gyakorlatban kipróbált, teljesíthető tanmenetjavaslat és részletes játékleírást, instrukciókat tartalmazó óravázlat gyűjtemény tartozik.
A kutatás Kokas-pedagógiával foglalkozó alcsoportja e beszámolási szakaszban elsősorban azzal foglalkozott, hogy kialakítsa azt a filmszerkesztési struktúrát, amelynek segítségével a tanórán felgyűjtött videojegyzetekből informatív, hatékony módszertani segédleteket, pedagógiai film etűdöket tud szerkeszteni a követő pedagógusok számára, kiegészítve, szemléltetve az óravázlatokat és a tanmenetet.
Ebben a tanévben az új zenepedagógia fejlesztés dokumentálásakor a hangsúlyt az aktív zenehallgatás bemutatására, a zene – zenei mozgás – történetalkotás kapcsolódása példáinak gyűjtésére tették mindegyik alsós évfolyamon, amelyek során a gyermekek saját kreatívan megformált mozgáskompozíciójukat szólóként mutatják be, majd ehhez történetmesélés A szöveges interpretáció kapcsolódik.
További információkat, példákat lásd a Publikációknál és a Galériában!
Eredmények az „Új zenetanítási modellek agyi hatásmechanizmusainak feltárása és követéses vizsgálata online diagnosztikai és kognitív képesség mérő eljárásokkal” témakörben
Képességmérési és kognitív pszichológiai alcsoport (MTA TTK Agyi Képalkotó Központ) összetett vizsgálati munkája az előzetes tervek szerint folytatódott mind a 4 csoportban elsősorban Budapesten, valamint Győrben. Két csoportban a második osztály év végi képességek felmérése történt meg (2. modell: 21 fő; kontroll csoport: 20 fő), valamint az 1. modellhez kapcsolódó két csoportban a követéses vizsgálat utolsó, harmadik osztály év végi felméréseire került sor (53 fő). A zenei- és beszédészlelés, valamint az „entrainment” képesség neurális háttérfolyamatait két csoportban (1. modell 2. csoport: 22 fő; kontroll csoport: 20 fő) elektrofiziológiai paradigmák segítségével vizsgálták. Ezzel párhuzamosan megtörtént az előző évi mérésekhez kapcsolódó adatbevitel és adatfeldolgozás.
A hatásvizsgálat céljából egy 10 tesztből álló gyűjtemény alkalmazásával mérési alkalmanként összegezték és összevetették a csoportok teljesítményét egy komplex statisztikai eljárás, a nonparametrikus longitudinális adatelemzés segítségével. A kutatásban résztvevő csoportok az első és a második iskolaévben is jelentősen fejlődtek a vizsgált képességterületeken. Az első évben tapasztalt csoportkülönbségek a képességek kiindulási különbségeit tükrözték, a második tanév végén azonban a csoportok eltérő mértékű fejlődést mutattak a zenei képességek esetében. A zenei és beszédészlelés, valamint az entrainment neurális szintű változásainak felmérésére kidolgozott elektrofiziológiai paradigmák eredményei szerint a metrikus érzet kialakulásában szerepet játszó gamma aktivitás már az első méréskor felnőttekhez hasonló mintázatot mutatott, míg a hallás és mozgás koordinációjában résztvevő béta és delta aktivitás 9 éves korban sem fejlődött jelentősen az első méréshez képest.
További információkat, példákat lásd a Publikációknál és a Galériában!
2017. szeptember–2018. augusztus 31.
Eredmények bemutatása az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakértői számára
Eredmények a „Módszertani fejlesztés és leírása” témakörben
Az 1. modell a Budapest, XII. kerületi Kós Károly Általános Iskola első és második évfolyamos osztályaiban került alkalmazásra. Az alaptantervű (profilját tekintve 30 fős matematika tagozatos) osztályban heti két ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Szirányi Borbála szaktanár tanítja. Az emelt szintű ének-zene (31 fős zenetagozatos) osztályban heti négy ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Barabás Edina szaktanár tanítja. Ebben „a kreatív énekes játékok alkalmazása az énekzene-tanításban” modellben az előző tanévben 1. évfolyamra tervezett ének-zene órák énekes-játékainak követő kísérlete is megvalósult, ún. próbatanítások formájában az iskola emelt szintű (31 fős), ének-zene tagozatos 1. osztályában, Nagy Melindának köszönhetően.
A kutatás második évében továbbra is azt vizsgálták, miképp lehet a zenei ismeretek elsajátításának három szakaszos, a hagyományos magyar zenepedagógiában elsősorban az éneklés által szerzett hallási tapasztalatokra építő tanítási folyamatát a mozgás bevonásával gazdagítani. Tavaly (2016-2017-es tanév) az első évfolyamon végzett munkájuk tapasztalata az volt, hogy a hallás – látás – testi átélés hármas egységével történő tanítás jól működik, a gyerekek számára valóban aktív bevonódást biztosít a zenei folyamatok átélésébe és lehetővé teszi számukra, hogy az adott zenei ismeretet többféle oldalról és módon tapasztalják, ismerjék meg. A tanév során létrehozott és alkalmazott kreatív énekes-játékok, mozgásos gyakorlatok segítségével valóban egyszerre sikerült megszólítaniuk az eltérő ismeretszerzési stratégiákkal bíró gyerekeket. Az idei tanévben elsősorban azt próbálták kitapasztalni, hogy melyek azok a mozgásformák, térformák, amelyek leginkább illenek ezen korosztály koordinációs és intellektuális adottságához, illetve milyen komplexitású gyakorlatok azok, amelyeket érdemes alkalmazni a tanítás folyamán. A ritmus, forma, metrum, dallam és értő zenehallgatási készség mellett a többszólamú készség fejlesztése is hangsúlyosabb szerepet kapott a programban.
A 2017-2018-as tanévben a másodikos alaptantervű osztályban 37 kreatív énekes-játékot és 12 zenehallgatási gyakorlatsort, a másodikos emelt szintű (zenetagozatos) osztályban 35 kreatív énekes-játékot és 7 zenehallgatási gyakorlatsort alkalmaztak. Az általuk létrehozott mozgáskoreográfiákról és zenehallgatási gyakorlatsorokról pontos játékleírást, betanításukról és alkalmazásáról videódokumentációt és összegző reflexiókat készítettek, melyeket a tanév végén készségfejlesztési területek szerint katalogizáltak. Ezt az anyagot fogják felhasználni a kutatás végére összeállítandó módszertani tanári kézikönyv és az ahhoz kapcsolódó példatár és segítő videótár elkészítéséhez.
A 2. modell a győri, Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola első évfolyamos zenei tagozatos, 25 fős osztályában került kidolgozásra és alkalmazásra Farnadi Tamara szaktanár vezetésével a 2017/18-as tanévben. Az emelt szintű ének-zene osztályban heti négy ének-zene óra van, melyek az új zenepedagógiai módszertant beépítő tanmenet alapján kerültek kivitelezésre. Az erre a célra kifejlesztett szerkezetű óratervezetek és a naplózott tapasztalatok alapján követő kísérletet végzett Buda Sára szaktanár. Ebben a tanévben egy másik iskolában, a Kőbányai Szent László Általános Iskola 25 fős, 1. t osztályában.
A dinamikus (2.) modell a kreatív zenepedagógia bevált jó gyakorlataira alapozva Kokas Klára zenepedagógiáját adaptálja a normál tantervű általános iskolai ének-zene tantárgyba. Ez a módszertan a zenei írás-olvasástanítás szokásos, reproduktív formáit, tanórai megoldásait folyamat jelleggel összekapcsolja a zenei képességek gyermekközpontú fejlesztésével. A szabad mozgást, mint motiváló helyzetet használja fel a zenei képességek indirekt, fokozatos kibontására, valamint a nem-zenei képességek fejlesztésére. Például a mozgással egybekötött énekes (szöveges), szituatív improvizációs feladatokban a testi-érzelmi-értelmi feldolgozás egyensúlyba kerül, de a játék a közösség formálódását is segíti. A mozgásos zenehallgatás (vagyis az aktív zenebefogadás) erősen a gyermekek személyes fantáziájára, saját megoldásaira, önkifejezésére épít. A kezdeti próbálkozó szabad improvizációkból, az ismétlések során, fokozatosan összeáll a zenével szinkron egyénileg kibontott mozgáskompozíció, melyekből a zenei képességek fejlődése leolvasható.
E nehezen megfogható folyamatok bemutatására adnak majd segítséget az összeállításra kerülő oktatási segédletek. Ezek kifejlesztésekor a kutatócsoport a következő munkamenetben dolgozik: tanmeneti és óraszintű tervezés – tanítás – a tanítás filmdokumentációja kamerába vágva – a video egységek értékelése, leválogatása és kódolása – a tanítási folyamatok reflektív naplózása – konzultációk – követő tanítás – reflexió a követő/kipróbáló tanításról – konzultációk az elkészült anyagokról, elemzések – visszacsatolás a tervezéshez – lektorálás a véglegesítéshez a disszeminációs anyagba.
A kutatás Kokas-pedagógiával foglalkozó alcsoportja e beszámolási szakaszban véglegesítette a modell alkalmazását segítő tanári kézikönyv struktúráját, mintafejezeteket írt, elvégezte az első évfolyamra a video példatár darabjainak beválogatását és ehhez ajánló, magyarázó szövegeket, annotációkat is készített.
Ebben a tanévben az új zenepedagógia fejlesztésekor a hangsúlyt a modellnek az énekléssel, a daltanulással foglalkozó oldalára, a dramatizált dalosjátékokra tették olyan filmrészletek kiválogatásával, amelyek jól szemlélteti mit jelent a kreatív éneklés a dinamikus modellben, Kokas Klára zenepedagógiája alapján: hogyan történhet a fantáziajáték és a szabad dramatizálás, a közös szöveg-, dallam-, és mozgásimprovizáció a magyar népdalokra.
Eredmények az „Új zenetanítási modellek követéses vizsgálata online diagnosztikai és kognitív képesség mérő eljárásokkal” témakörben
A zenepedagógiai modellek bevezetésével párhuzamosan rendszeres képességvizsgálatok és elektrofiziológiai mérések történtek a fejlődés mértékének követése céljából, amelyek az iskolába lépéskor, majd ezt követően első, második és harmadik év végén kerültek megszervezésre a három kísérleti osztályban és a kontroll csoportban. Első osztály év elején 103 gyermek kognitív képességprofilját rögzítettük, s 49 gyermek esetében elektrofiziológiai vizsgálatra is sor került. Az első iskolaév vizsgálatainak eredményei jelentős fejlődést jeleztek az aktív zenetanulási csoportokban és a kontroll osztályban egyaránt az intellektus, a nyelvi képességek, a munkamemória, az empátia területén, valamint a dallam, a hangmagasság, a harmónia diszkriminációját és a vizuális kapcsolást illetően. Jelenleg folyamatban van annak a cikknek az elkészítése, amely a ritmusreproduckió objektív, technológia-alapú elemzését mutatja be. A projekt kutatásmódszertani újítása, hogy a helyszínen rögzített hangfájlokat egy erre a célra kifejlesztett script segítségével értékeljük ki. Mivel a ritmus a hangértékek egymáshoz viszonyított relatív hosszúsága, elemzéskor azt vizsgáljuk, hogy a tapsok időbeli mintázata milyen mértékben reprezentálja a referenciafájlt. Az eljárás legfőbb előnye, hogy a kiértékelés objektív és nagymintás vizsgálat során is időhatékony.
Eredmények az „Új zenetanítási modellek agyi hatásmechanizmusainak feltárása” témakörben
Periodikus hangsorok (pl. metronóm, vagy a zene egyenletes lüktetése) hallgatásakor a hallási és mozgási agykéreg szinkronizálódik a hallott ritmushoz, amely képesség folyamatosan érik a gyermek fejlődése alatt. Az eddigi kutatási eredmények azonban csak különböző korú és zenei háttérrel rendelkező gyermekekre vonatkoznak, eltérő agyi frekvenciákon mérve. Annak érdekében, hogy egy egységesebb képet kapjunk az entrainment korai állapotáról az idegrendszerben, 6-7 éves iskolakezdő gyermekek agyhullámait mértünk különböző frekvencia tartományokban (béta: 15-25 Hz, gamma: 20-60 Hz), és steady state kiváltott potenciálokban (SS-KP röviden). A gyermekek nem jártak semmilyen zenei foglalkozásra és még nem tanultak olvasni. Ez azért lényeges, mert a szenzomotoros entrainment (mozgás szinkronizáció a zene lüktetéséhez) képessége kapcsolható a zenei és olvasási készségekhez. Azt találtuk, hogy az alacsony tartományú auditoros béta oszcillációk (15-20 Hz) a felnőttekéhez hasonló tempó függőséget mutatnak. Továbbá, anticipatórikus mechanizmusra utaló jeleket találtunk az indukált, rövid latenciájú gamma aktivitásban (20-60 Hz). Valamint SS-KP-k voltak megfigyelhetők ritmus kopogás közben az auditoros stimulus és a mozgás frekvenciáján, azonban nem találtuk jelét a hallási és a mozgási hálózatok összekapcsolódásának. Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy a neurális entrainment képessége még nem teljesen kifejlett ebben a korban, és a különálló mechanizmusok, melyek megjelentek a béta, gamma tartományokban és SS-KP-kban, előbb alakulnak ki, mint a komplexebb interakciók a hallási és mozgási területek között.
2016. szeptember–2017. augusztus 31.
Eredmények bemutatása az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakértői számára
Eredmények a „Módszertani fejlesztés és leírása” témakörben
Az első modell a Budapest, XII. kerületi Kós Károly Általános Iskola első évfolyamos osztályaiban kerül alkalmazásra. Az emelt szintű ének-zene (zenetagozatos) osztályban heti 4 ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Barabás Edina szaktanár tanítja. Az alaptantervű (profilját tekintve matematika tagozatos) osztályban heti 2 ének-zene óra van, melyek mindegyikét a modell alkalmazásával Szirányi Borbála szaktanár tanítja.
Az eddig eltelt időszak szakmódszertani tartalomfejlesztésének fő feladata az első évfolyam számára, a kerettanterv által meghatározott ismeretszerzési és fejlesztési feladatok követelményeihez igazodva, mozgásos gyakorlatok, kreatív énekes-játékok és zenehallgatási gyakorlatsorok kidolgozása, ezek betanításához óratervek, óravázlatok készítése. A betanítás és a következő órákon való ismétlések kép-és hangrögzítése, majd a rögzített anyagok visszanézése (heti rendszerességgel), reflexiós jegyzetekkel történő ellátása. Az így nyert tapasztalatok alapján amennyiben szükséges a gyakorlat átalakítása, finomítása. Szintén ezen időszak feladata a felvett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó óraleírások és reflexiók témakörök szerinti katalogizálása, valamint az adott zenei ismeret tanításánál alkalmazott gyakorlatok közül a legjobbak, leginkább beváltak kiválasztása, azaz az adott ismeret (téma) mozgásos gyakorlatainak didaktikai rendszerezése.
A tanév befejezése utáni feladatunk (június-július-augusztus) a mozgásos koreográfiák lejegyzésének egységes, könnyen olvasható és egyértelmű notációs rendszerének kidolgozása. Majd az évközben az ismeretszerzési témakörök szerint csoportosított és didaktikai szempontok szerint rendszerezett mozgásos koreográfiák ez alapján történő pontos lejegyzése, illetve a gyakorlatokhoz tartozó zenei anyag kottaképének és a rögzített vonatkozó videófelvételeknek hozzárendelése a lejegyzéshez.
A 2. sz. modell a győri, Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola alsó tagozatos osztályaiban kerül alkalmazásra és egyben továbbfejlesztésre. Az emelt szintű ének-zene osztályokban heti négy ének-zene óra van, melyek mindegyikét Farnadi Tamara szaktanár tanítja évek óta (a 2016/17-es tanév kivételével).
A már bevált jó gyakorlatokra alapozva a Kokas-pedagógia adaptációja történik az általános iskolai ének-zene tantárgyba. Ez a módszertani innováció a dinamikus énekzene-tanulás modell elnevezést kapta.
A kutatás első tanévében a következőkkel foglalkozott az ötfős szakmódszertani fejlesztő csoport:
- a modellhez kapcsolódó szakterminológia listázása (kb. 40 szócikkes glosszárium);
- a 2014/15-ös videoanyagok és hospitálási leírások elemzése; dokumentálás, kódolás, archiválás gyakorlása;
- zenei képességmodellek és –kutatások, óraleírási szokások áttekintése;
- a tervezett szakmódszertani kézikönyv és demótár felépítésének, tartalomjegyzékének tervezete elkészítése, a fejezet szerzői beosztása, egyeztetése;
- az óraleírások/foglalkozási egységek sablonja, űrlapjának elkészítése, fogalmi értelmezése és próba-kitöltések, minta óravázlatok elkészítése és belső megvitatása;
- tanmeneti tematizálás az 1. évfolyamra (normál tanterv, heti 2 óra); ének, dal és zene kapcsolás a zenei, követelményszintű tananyagtartalomhoz a Kokas-zenepedagógia gyakorlatához integrálva;
- a 2017/18-as tanév előkészítése: a képességmérések előkészítése az innováló bázis iskolában, a követő kipróbáló iskolai csoport kiválasztása, tanárának (Buda Sára) felkészítés a feladatokra;
Eredmények az „Új zenetanítási modellek követéses vizsgálata online diagnosztikai és kognitív képesség mérő eljárásokkal” témakörben
Jelen szakaszban az anyaggyűjtés, és az adatfeldolgozás előkészítése, továbbá az első mérések értékelése történik.
További információkat lásd a Publikációkban!
Eredmények az „Új zenetanítási modellek agyi hatásmechanizmusainak feltárása” témakörben
Jelen szakaszban az anyaggyűjtés, és az adatfeldolgozás előkészítése, továbbá az első mérések értékelése történik.
További információkat lásd a Publikációkban!