A kutatás záró produktumai

2020. SZEPTEMBER 1. – 2021. FEBRUÁR 28.

Belépés az MTA-TPKP szakértői számára az Aktív zenetanulás multimédia példatáraihoz

Bevezetés

Kutatócsoportunk négyéves munkatervének lényegi elemeit maradéktalanul teljesítette az „Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és hatásvizsgálatuk” c. pályázat keretében. A két új, mozgásalapú zenepedagógiai modell (és a hozzákapcsolt többféle módszertani segédlet) kidolgozása a tanárok számára kompletten megvalósult. A hatásvizsgálat bonyolult és összetett logisztikát is igénylő folyamata az első három évben a kutatási tervek szerint kifogástalanul teljesült, ám a COVID-19 járványhoz kapcsolódó, a 2019/20-as tanévet is érintő intézkedések miatt nem válhatott teljeskörűvé a zárószakaszban. Ugyanakkor a hatásvizsgálat első felének kutatási eredményeiről számos publikáció született, továbbá kilenc szakdolgozat és egy megvédett doktori disszertáció; ezek mellett egy doktori értekezés elkészítése lépett záró szakaszba.

E honlapon, a „Publikációk, bemutatók” teljes listájából látható a kutatócsoport élénk és eredményes disszeminációs tevékenysége. A négyéves összteljesítményünk 85 tudományos és oktatási előadás, amelyből 33 nemzetközinek számít és amelyből 17 külföldön hangzott el. Ezekkel némileg átfedésben és összefüggésben pl. az 1. modell alkotói hozzávetőleg 80 alkalommal mintegy 1000 főnek tartottak szakmai bemutatót. Programunkkal kapcsolatban 37 alkalommal történtek hazai és nemzetközi képzések, továbbképzések és ezeken kb. 650 főnek szerveztünk előadást vagy többórás szemináriumot.

Tudományos és oktatási előadásaink például a következő helyszíneken történtek: Bécs, Belgrád, Braila, Budapest, Como, Constanta, Csengtu, Debrecen, Dublin, Dubrovnik, Eisenstadt, Glasgow, Graz, Jeruzsálem, Kecskemét, Koppenhága, Köln, Mór, New York, Pécs, Perth, Szeged, Székesfehérvár, Terre Haute.

A kutatás témájában több, kreditértékű egyetemi kurzus, laborgyakorlat, szakdolgozati, mérési konzultáció szerveződött az ELTE PPK képzésén a TTK Agyi Képalkotó Központhoz kapcsolódó kutatócsoport tagoknak köszönhetően.

Mindezeken kívül 2020-ban (legalább beadott absztrakttal) hét tudományos előadásra készültünk fel. (Lásd: VI. melléklet)

Az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport az Új zenetanítási modellek a Kodály koncepció szellemében című online megrendezett befejező konferenciáján ismertette meg a szakmai közönséget és az érdeklődőket a kutatás legfontosabb értékeivel. A 2021. március 27-ére tervezett Zenepedagógiai Konferencián az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport 2016 és 2020 között végzett interdiszciplináris kutatásának lezáró eredményeiről szóltak az előadások és a műhely bemutatók.

A kutatási projekt öt záróproduktumának áttekintése

A TANTÁRGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS TÉMAKÖRBEN kettő, a közoktatásban alkalmazható új zenepedagógiai modell kidolgozását és kipróbálását vállaltuk el. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az experimentális munka természetes iskolai környezetben, az ének-zene tanítási órákon történt, másrészt a tanításhoz folyamatos innovatív tartalomfejlesztés párosult a tervező – kivitelező – értékelő – követő, kipróbáló – összegző, véglegesítő szakaszokban.

Többek között a szakmódszertani kutatás sikerességét a két új, aktív zenetanulási modell megszületése és ezek didaktikus rendszerének bemutatása jelenti, amelyek összegző produktumait itt tesszük elérhetővé a nyilvánosság számára.

Kidolgozásra és leírásra került az Aktív zenetanulás 1. modellje – Kreatív énekes-játékok ritmikus mozgással, amelyről az itt elérhető tanári kézikönyvből szerezhetők ismeretek:

Szirányi Borbála (2021): Tanári kézikönyv. Aktív Zenetanulás énekléssel és
mozgással. 1. modell. Kreatív énekes-játékok ritmikus mozgással

A tanári kézikönyv bemutatja az MTA-LFZE Aktív zenetanulás szakmódszertani kutatás 1. modellje fejlesztésének kiinduló motivációját és megvalósulásának kereteit a 2016-2020 közötti időszakban. Több aspektusból vizsgálja a kreatív énekes-játékok létrehozásának és alkalmazásának módszertani indokait és lehetőségeit, ideértve a különböző készségfejlesztési területeken (mérő, metrum, forma, ritmus, dallam, többszólamúság, zenehallgatás) való alkalmazást, a játékban résztvevők létszámát, valamint az alkalmazott mozdulattípusokat és mozgáskoreográfiákat is évfolyamok szerinti bontásban. A szakanyagot kipróbált gyakorlatok részletes játékleírásai, összegző táblázatok és szemléltető filmrészletek teszik teljessé.

Az Aktív zenetanulás 1. modelljéhez gyűjteményes formában, multimédia példatárként tanári segédletek kerültek kivitelezésre (az 1-3. évfolyamon tanítók számára), amelyek az aktivzenetanulas.hu honlapon díjmentesen, regisztráció után érhetők el.

Szirányi Borbála és Barabás Edina (2021): Multimédia példatár
az aktív zenetanulás 1. modelljéhez. Kreatív énekes-játékok ritmikus mozgással

A multimédia példatár alaptantervű és emelt szintű képzésre külön-külön, évfolyamok szerinti sorrendben tartalmazza a gyakorlatokat bemutató rövid 133 filmrészletet. A könnyebb átláthatóság okán külön csoportban találhatóak a kreatív énekes-játékok évfolyamok, és azokon belül készségfejlesztési területek szerinti elrendezésben, illetve a zenehallgatási gyakorlatok. A videó példatárat szöveges segédlet egészíti ki, melyben az adott játékok pontos leírása mellett a felhasznált zenei anyag kottája és néhány tanítási tipp is helyet kap. A könnyebb kereshetőség végett a példatár lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználó különböző szempontok szerint válogathasson a tartalomból.

***

Kidolgozásra és leírásra került az Aktív zenetanulás 2. modellje – a Dinamikus énekzene-tanulás, amelynek alkalmazásához az itt elérhető tanári kézikönyvből szerezhető alapozó tudás.

Deszpot Gabriella, Farnadi Tamara és Buda Sára (Deszpot Gabriella, szerk.)
(2021): Tanári módszertani segédlet a Dinamikus énekzene-tanuláshoz az
általános iskola alsó tagozatán

A tanári kézikönyv bemutatja az MTA-LFZE Aktív zenetanulás szakmódszertani kutatás 2. modellje fejlesztésének kereteit a 2016-2020 közötti időszakban. Röviden ismerteti Kokas Klára életművét és pedagógiájának alappilléreit, amelyek integrálhatók az általános iskolai ének-zene tantárgyi oktatásába. Praktikusan kifejti az új Dinamikus énekzene-tanulás modelljének legfontosabb fogalmait és bevezet az ahhoz kapcsolódó pedagógia folyamattervezésbe, majd a tantermi megvalósításba. Konkrét útmutatót ad a Dinamikus zenepedagógiai modell óraterveinek elkészítéséhez. Az elektronikus könyvet szemléltető ábrák, beágyazott kisfilmek (szerkesztett pedagógiai filmetűdök), és gazdag ajánló szakirodalom jegyzék teszik teljessé.

****

Az Aktív zenetanulás 2. modelljéhez gyűjteményes formában, multimédia példatárként tanári segédletek kerültek kivitelezésre (az 1-4. évfolyamon tanítók számára), amelyek az aktivzenetanulas.hu honlapon díjmentesen, regisztráció után érhetők el.

Farnadi Tamara, Buda Sára és Deszpot Gabriella (Deszpot Gabriella, szerk.) (2021):
Multimédia példatár az aktív zenetanulás 2. modelljéhez.
A Dinamikus énekzene-tanulás oktatási segédeszköz-rendszere és válogatott anyagai

A multimédia példatár a zenetagozatos és az alaptantervű ének-zene tanítást segíti az általános iskola 1-4. évfolyamain. A Dinamikus énekzene-tanulás óráin készült különböző hosszúságú videójegyzet a tanároknak nyújt szemléletes segítséget a kreatív dalosjátékok és az aktív zenehallgatás megvalósítására. A 70 filmrészlet értelmezését kulcsszavak és szakmai leírások, annotációk teszik teljessé és követhetővé. A példatár a Dinamikus modell bevezetéséhez olyan szöveges dokumentumok elérését is lehetővé teszi, amelyek a mindennapi tanári munkát segítik. Ezek a következők: tanmenet javaslatok az 1-3. évfolyamokon; minta óraleírások, tanári instrukciós gyűjtemény, repertoár listák az 1-4. évfolyamok tanítására.

A HATÁSVIZSGÁLAT témakörben több kutatási kérdést is megfogalmaztunk a zenei és a nem-zenei képességek fejlődésének és összefüggéseinek feltárásához. A tervezett longitudinális kutatás keretében azt vállaltuk, hogy viselkedéses és elektrofiziológiai vizsgálatok segítségével követjük azt, hogy a mozgásélményhez kapcsolt éneklés és zenehallgatás hogyan alakítják a gyerekek neurális és kognitív fejlődését a két új modell osztályaiban és a kontrollcsoportban.

*****

Összeállításra került és itt elérhető az a tanulmánykötet, amely áttekintést ad az aktív zenetanulás két modelljének pszichológiai és idegtudományi hatásvizsgálata legfontosabb mérőeszközeiről, módszereiről és eredményeiről.

Honbolygó Ferenc, Lukács Borbála (szerk. 2021.): Az aktív zenetanulás két
modelljének pszichológiai és idegtudományi hatásvizsgálata

A tanulmánykötet az MTA-LFZE Aktív zenetanulás tantárgypedagógiai kutatás hatásvizsgálatának pszichológiai és idegtudományi eredményeit foglalja össze a 2016-2020 közötti időszakban négy empirikus tanulmány keretében. Két tanulmány az aktív zenetanulás pszichológiai hatásait ismerteti, ennek megfelelően a zenei észlelés és reprodukció fejlődését, valamint a nem-zenei transzferhatásokat mutatja be. A másik két tanulmány az aktív zenetanulás agyi feldolgozási mechanizmusokra gyakorolt hatásáról értekezik, s a zenei feldolgozás, illetve a hallási entrainment fejlődésére tér ki. Az eredmények részletes ismertetését megelőzően egy bevezető fejezet a zenei transzferhatás kognitív és idegtudományi hátteréről nyújt elméleti áttekintést. A kötetben szereplő tanulmányok az iskolai ének-zenei nevelés pszichológiai és idegtudományi vonatkozásait mutatják be, és a hagyományos, kodályi zenepedagógiai elveken alapuló ének-zene tanításhoz viszonyítva értelmezik az új, aktív zenetanulási modellek hatásait.