László Vikárius PhD

Position at the Liszt Academy: Habilitated Assistant Professor, member of the DLA, PhD and University Doctoral Committee and director of the PhD programme
Subjects taught at the Institute: Béla Bartók’s Lifework 

Photo: Veronika Jezovšek


1984 – 1989: Musicology major studies at the Liszt Academy of Music with György Kroó, László Dobszay, Janka Szendrei, etc. (diploma received in 1992);

1992 – 1993: Further studies and research in Basel, Switzerland (studies at the Institut für Musikwissenschaft; research at the Paul Sacher Foundation)

1999: Awarded his PhD at the Liszt Academy of Music, his dissertation Model and Inspiration in Bartók’s Musical Thinking was also published as a book (Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában) in the same year in Hungary.

Further studies: Courses in Dozza (Seminario Jacopo da Bologna; with Giovanni di Bacco, Bargaret Bent and John Nadas, in 2002 and 2003)

Teaching experience:

1996 – present : Liszt Academy of Music, Budapest, While Bartók’s lifework is at the heart of his courses, they range from Ancient Greek musical writing and the music of the Middle Ages, to Renaissance music and music theory for regular musicology students.  In the Doctoral School, apart from holding seminars, he delivers special courses on the Motets of Dufay and the Reception of Bartók.

2011 – present: the Kodály Institute of the Liszt Academy of Music, where he teaches Béla Bartók’s lifework for MA students.

Research activities:

His main fields of research are source study, style analysis, and reception history. Although he started research into late medieval musical treatises, the main emphasis of his scholarly work is in Bartók research. He joined the Bartók Archives of the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences in 1988 as a young musicologist during his university studies, and reached the top of the career ladder in 2005 when he was appointed as the Head of the Archives.

He publishes scholarly articles in English, German and Hungarian, and has attended conferences in Hungary and abroad (Algeria, Austria, Britain, Croatia, France, Germany, Romania, Serbia, Slovakia, Slovenia, Switzerland, and the USA).

He edited, together with Vera Lampert, the Somfai Festschrift (2005) and the revised edition Lampert’s Catalogue of Bartók’s folksong arrangements (2008), and, together with János Kárpáti and István Pávai, Bartók’s Arab folksong collection on CD-ROM (2006). He also edited the facsimile of the earliest surviving autograph of Bartók’s opera Duke Bluebeard’s Castle (2006).


please scroll down to end of CV


Bence Szabolcsi prize in 2005
Arnold Hauser prize in 2008
György Kroó prize in 2019


Member of the Hungarian Musicological Society since 1993, member of the board between 2001 and 2018, elected president in three terms between 2007 and 2015



I. Books

Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában [Model and inspiration in Bartók’s musical thinking]. Pécs: Jelenkor, 1999, 227 pages

Bartók és Kodály / Bartók and Kodály – Anno 1910, An Exhibition Catalogue. Ed. László Vikárius László and Anna Baranyi. Budapest: Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences and Timp Kiadó, 2010, 88 pages

Szekvenciáktól szimfóniákig: Tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére [From sequences to symphonies: Essays on the 140th jubilee of the Academy of Music of Liszt, Bartók and Ligeti], ed. Ágnes Dobszay, Zsuzsanna Domokos, Lóránt Péteri, László Vikárius. Budapest: Rózsavölgyi, 2015, 237 oldal


II. Editions

Mező, Imre and László Vikárius (Hg.): Franz Liszt: Transkriptionen VII. Grand Septuor de Beethoven [...] 6 Präludien und Fugen für Orgel von Johann Sebastian Bach [...] (= Neue Ausgabe. Sämtliche Werke. Serie II. Freie Bearbeitungen und Transkriptionen für Klavier zu zwei Händen, Band 22). Budapest: Editio Musica, 1997

Gombocz, Adrienne and László Vikárius: “Twenty-Five Bartók Letters to the Arányi Sisters, Wilhelmine Creel and Other Correspondents. Recently Acquired Autograph Letters in the Budapest Bartók Archives.”Studia Musicologica 43, nos. 1–2 (2002), pp. 151–204

László Vikárius and Vera Lampert (ed.): Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday: Studies in the Sources and the Interpretation of Music. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, 2005

Vera Lampert: Folk Music in Bartók’s Compositions: A Source Catalog. Arab, Hungarian, Romanian, Ruthenian, Serbian, and Slovak Melodies. Ed. Vera Lampert and László Vikárius. Hungarian Heritage House, Helikon Kiadó, Museum of Ethnography, Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences, 2008, with CD

Bartók’s Orbit: The Context and Sphere of Influence of His Work. Proceedings of the International Conference held by the Bartók Archives, Budapest (22–24 March 2006), Part I, Studia Musicologica 47, vols. 3–4 (September 2006)

Béla Bartók: Duke Bluebeard’s Castle Opus 11, 1911, Autograph Draft, ed. László Vikárius. Budapest: Balassi Kiadó and Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences, 2006, and Commentary to Béla Bartók: Duke Bluebeard’s Castle, Op. 11, Facsimile of the Autograph Draft; also available in French, German and Hungarian

„Denijs Dille: Interview with Béla Bartók (1937), Introduction by László Vikárius,” Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]), 11–18.

“Remembering Bartók: John Moseley Talks with Elisabeth Klein”. Introduction and notes László Vikárius.The Hungarian Quarterly vol. 51, no. 200 (Winter 2010), 116–28.

László Vikárius, in collaboration with Vera Lampert: Béla Bartók, For Children for Piano, Early Version and Revised Version / Gyermekeknek zongorára, Korai és átdolgozott változat / Für Kinder für Klavier, Frühfassung und revidierte Fassung, Béla Bartók Complete Critical Edition, volume 37 / Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása, vol. 37. München: G. Henle Verlag, Editio Musica Budapest, 2016

László Vikárius and Vera Lampert (ed.), Bartók: Für Kinder/For Children I–II. Urtext. München: G. Henle, Budapest: Editio Musica Budapest, 2017


III.  Articles and essays in English, German or French

“A Boethius-Fragment.” In László Dobszay et al. (ed.): Cantus planus 1988. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Institute for Musicology, 1990, pp. 245–56

“Bartók Libretti in English Translation.” The New Hungarian Quarterly 31, no. 120 (Winter 1990), pp. 158–61

“‘Pro cognicione cantus’.” In László Dobszay et al. (ed.): Cantus planus 1990. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Institute for Musicology, 1992, pp. 141–61

“Béla Bartók’s Cantata Profana (1930): A Reading of the Sources.” Studia Musicologica 35, nos. 1–3 (1993-94), pp. 249–301

“Bartók and the Words of His Cantata.” The Hungarian Quarterly 36, no. 139 (Autumn 1995), pp. 61–69

“Corrections versus Revision: In Search of the Meaning of Alterations to the ‘Text’ in Bartók’s Compositional Sources.” Studia Musicologica 37, no. 1 (1996), pp. 69–91

“Musikalische Botschaften für eine junge Frau? Béla Bartóks Meraner Variationen für Klavier.” In Ewald Kontschieder–Josef Lanz (ed.): Meran und die Künstler. Musiker, Maler, Poeten in einem Kurort. 1880–1940. Bozen: Verlaganstalt Athesia, 2001, pp. 99–112 – Italian translation: „Messaggio musicale per una giovane donna? Le giovanili Variationi per pianoforte di Béla Bartók.” In  Ewald Kontschieder–Josef Lanz (ed.): Artisti a Merano. Musicisti, poeti, pittori in un Kurort. 1880–1940. Bolzano: Casa Editrice Athesia, 2001, pp. 99–112

“The Sources of Béla Bartók’s Opera Duke Bluebeard’s Castle (1911): The Fascinations of Balladry.” In 17. slovenski glasbeni dnevi. 17th Slovenian Musical Days. April 9–12, 2002, Ljubljana, Slovenia. Szerk. Primož Kuret. Ljubljana: Festival Ljubljana, 2003, pp. 109–123

“Bartók’s Neo-Classical Reevaluation of Mozart.” In Dobszay László et al. (ed.): The Past in the Present. Papers Read at the IMS Intercongressional Symposium and the 10th Meeting of the Cantus Planus. Budapest & Visegrád, 2000, 2 vols. Budapest: Liszt Ferenc Academy of Music, 2003, vol. 1, pp. 473–98

“Nationalism Rejected or Transformed? Béla Bartók’s Unconventional Contribution to the Chorus Literature.” In Primož Kuret (ed.): Choral Music and Choral Societies, and Their Role in the Development of the National Musical Cultures. 18. slovenski glasbeni dnevi. 18th Slovenian Musical Days. April 22–25, 2003, Ljubljana, Piran, Slovenia. Ljubljana: Festival Ljubljana, 2004, pp. 180–98

“The Expression of National and Personal Identity in Béla Bartók’s Music.” Danish Yearbook of Musicology 32 (2004), pp. 43–63

“Denijs Dille: Interview with Béla Bartók (1937), Introduction by László Vikárius.” Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]), pp. 11–18

“Backgrounds of Bartók’s ’Bitonal’ Bagatelle.” In Vikárius László — Lampert Vera (ed.): Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday: Studies in the Sources and the Interpretation of Music. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, 2005, pp. 405–423

“Zu einer kommentierten Edition des Briefwechsels zwischen Bartók und der Universal Edition.” in Musikgeschichte in Mittel- und Osteuropa: Mitteilungen der internationalen Arbeitsgemeinschaft an der Universität Leipzig, Heft 10, hg. Helmut Loos und Eberhard Möller, Redaktion Hildegard Mannheims. Leipzig: Gudrun Schröder Verlag, 2005, pp. 99–108

“Bartók’s Late Adventure with Kontrapunkt.” Studia Musicologica 47/3–4 (2006), pp. 395–416

“Introduction.” Studia Musicologica 47/3–4 (2006), pp. 251–53

“The History of the Budapest Bartók Archives.” Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]), pp. 35–40

“Bartók and the Ideal of a ‘Sentimentalitäts-Mangel’.” International Journal of Musicology 10 (2000), Ed. Elliott Antokoletz – Michael von Albrecht. Frankfurt am Main: Peter Lang, 2006, pp. 197–242

“Bartók – pour les enfants.” Revue Musicale Suisse No. 1 (Janvier 2007), pp. 5–6

“Erinnern an die ‘Stimmung’ der Sache:. Das Konkrete und das Schwebende im Komponieren Bartóks.” in Resonanzen. Vom Erinnern in der Musik, hrsg. Andreas Dorschel, Studien zur Wertungsforschung 47. Wien: Universal Edition, 2007, pp. 162–84

“Von einem ‘unbeschreiblichen’ Geist. Bartók, Sechs Streichquartette.” Österreichische Musikzeitschrift, 62. Jg., 5 (2007), pp. 22–29

“Bartók in 1915—a Photographer of the Home Front.” Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]),pp. 45–64

“Bartók, Kodály and Salome: The Origins of a Bartókian ’Hallmark’.” The Hungarian Quarterly, Vol. 48, No. 187 (Autumn 2007), pp. 124–37

“Bartók contra Möller or A Hidden Scholarly ars poetica.” The Musical Quarterly 2008; doi: 10.1093/musqtl/gdn004; The Musical Quarterly 90/1 (Spring 2007 [2008]), pp. 43–71

“Ein radikaler Richard-Strauss-Jünger in Budapest: Béla Bartók.” in München – Budapest, Ungarn – Bayern. Festschrift zum 850. Jubiläum der Stadt München, hg. Gerhard Seewann und József Kovács = Danubiana Carpathica, Bd. 2 (49) (2008), pp. 215–42 and 360–71

“A novarum rerum cupidus in Search of Tradition: Béla Bartók’s Attitude towards Modernism.” Rethinking Musical Modernism: Proceedings of the International Conference Held from October 11 to 13, 2007, ed. Dejan Despić, Melita Milin. Belgrade: Institute of Musicology, 2008, pp. 131–54

“Bartók: ‘Bear Dance’.” Studia Musicologica, 49/3–4 (September 2008), pp. 341–68

“Les documents originaux de la collection algérienne de Béla Bartók.” In Anthropologie et musiques. Travaux du Centre national de recherches préhistoriques anthropologiques et historiques. Nouvelle série No 6. Ed. Mehenna Mahfoufi, Hadj Miliani, Salim Khiat. [Alger]: CNRPAH, 2008 [2009], 175–99

“Bartók and Folklore”. In Infernal Dance: Inside the World of Béla Bartók. Philharmonia Orchestra, Souvenir programme. Ed. Malcolm Gillies and David Pear. London: Cantate Programme Publications, 2010, 24–27

“Béla Bartók als Pianist und Interpret eigener Werke (Zusammenfassung).” In Traditionen des Klavierspiels: Ungarn. Symposiums-Bericht, hg. Klara Harrer-Baranyi, Karin Wagner. Wien: Universität für Musik und darstellende Kunst, 2011, 56–62

“Béla Bartóks Beziehungen zu Österreich”, Gemeinsame Vergangenheit – gemeinsame Zukunft? Musikalische Beziehungen Österreichs zu den neuen EU-Nachbarn Tschechien, Slowakei und Ungarn: Bruckner-Symposion 2006/Bericht. Ed. Theophil Antonicek, Andreas Lindner, Klaus Petermayr. Linz: Anton Bruckner Institut, 2011, 59–84

“ ‘Mourning Song’ and the Origins of Bartók’s Arrangements of Slovak Folk Songs ‘for Children’,” Musicologica Istropolitana VIII–IX. Bartislava: Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, Katedra hudobnej vedy, 2009–2010 [2011], 91–120

“A Pleading Father? A Correction in the Sources of Béla Bartók’s Cantata profana,” Bulgarian Musicology XXXV/3–4 (2011 [2012]), 177–94.; summary in Bulgarian: pp. 219–23

“Sit tibi terra levis: Farewell to László Dobszay,” Bulletin of the International Council of Traditional Music, 120 (April 2012), pp. 22–24

“Bartók’s Bulgarian Dances and the Order of Things,” Studia Musicologica vol. 53, nos. 1–3 (2012 [2013]), 53–68.

“Introduction,” Studia Musicologica vol. 53, nos. 1–3 (2012 [2013]), 7–10.

“Béla Bartók Studying Kuhač’s Collection,” in Franjo Ksaver Kuhač (1834–1911): Musical Historiography and Identity, ed. Vjera Katalinić, Stanislav Tuksar (Zagreb: Croatian Musicological Society, 2013), 103–120. Croatian translation: „Béla Bartók proučava Kuhačevo zbirku,” preveo s engleskog/trans. from English Stanislav Tuksar, Arti Musices. Hrvatski muzikološki zbornik/Croatian Musicological Review 44/1 (2013), 29–49.

“Intimations through Words and Music. Unique Sources to Béla Bartók’s Life and Thought in the Fonds Denijs Dille (B-Br),” Revue Belge de Musicologie/Belgisch Tijdschrift voor Muziekwetenschap vol. LXVII (2013), 179–217.

“Béla Bartók ako teoretik” [Béla Bartók as a music theoretician], trans. Alžbeta Rajterová, Slovenská Hudba vol. XXXIX, no.4 (2013), 340–353.

“Die Folklore-Tradition als Musikgeschichte. Gemeinsame und divergierende Ideen in den Schriften von Béla Bartók und Zoltán Kodály,” in Konzeptionen des musikalischen Denkens in der europäischen Musikwissenschaft des 20. jahrhunderts (anlässlich des 100. Geburtsjahres von Jozef Kresánek). Hg. Markéta Štefková. Bratislava: Ústav hudobnej vedy SAV, 2014 [2015], 191–208.

“Die Idee einer »transsubstantiierten Volksmusik« in der Solosonate für Violoncello op. 8 (1915),” Zoltán Kodálys Kammermusik, Studien zur Wertungsforschung, Bd. 57, hg. v. Klaus Aringer. Wien: Universal Edition, 2015, 155–178.

“Von ’Beethoven und die Ungarn’ bis zum ‘ungarischen Beethoven’: Zu Béla Bartóks Beethoven-Rezeption,” in Beethoven-Rezeption in Mittel- und Osteuropa. Bericht über die Internationale Musikwissenschaftliche Konferenz vom 22. bis 26. Oktober 2014 in Leipzig, ed. Helmut Loos, Klaus-Peter Koch (Leipzig: Gudrun Schröder Verlag, 2015 [2016]), 82–95.

“Sacru sau profan? Despre Cantata lui Bartók” [Sacred or Profane? On Bartók’s Cantata], Observator Cultural, nos. 820–821 (562–563) 28 April–11 May 2016, Suplement, IV–V.

“ ‘Real’ and ‘Imaginary’ Folklore in Béla Bartók’s Music,” Hacettepe Univesity: The International Bartók Music Festival and Symposium, ed. Yeşim Alkaya Yener with Irem Egriboz Bozkurt. Ankara: Hacettepe University, 2016

“Béla Bartók als Musiktheoretiker,” Musicologica Istropolitana XII (Bratislava: Univerzita Komenského, 2016), 129–150.

“Béla Bartók’s Correspondence,” Archival Notes, Fondazione Cini, Online Publishing, http://onlinepublishing.cini.it/index.php/arno/article/view/41, http://onlinepublishing.cini.it/index.php/arno/article/view/41/148 

“Vom Volkslied zur Komposition: Die Entstehung von Bartóks Esquisses Nr. V,” Musiktheorie 31/3 (2016), 311–321.

“Bartók hegedűversenyei / Bartók’s Violin Concertos,” Bartók World Competition & Festival: Violin 2017 (Budapest: Liszt Academy, 2017), 56–63.

“Béla Bartók: Harvard lectures,” Lexikon: Schriften über Musik, Bd. 1. Musiktheorie von der Antike bis zur Gegenwart, hg. Ullrich Scheideler, Felix Wörner (Kassel: Bärenreiter, 2017), 45–47.

“Inter arma moderna non silent musae: Bartók during the Great War,” Revue Belge de Musicologie / Belgisch Tijdschrift voor Musikwetenschap LXXI (2017), 209–225.

“Zur Deutung von Dokumenten kompositorischen und analytischen Denkens: Béla Bartóks Arbeit mit zyklischen Themen,” Zeitschrift der Gesellschaft für Musiktheorie 14/2 (2017), http://www.gmth.de/zeitschrift/artikel/948.aspx;  http://www.gmth.de/zeitschrift/ausgabe-14-2-2017/inhalt.aspx; nyomtatásban: Zeitschrift der Gesellschaft für Musiktheorie Vol. 14 (2017) (Hildesheim: Georg Olms, 2018), 243–261.

“Meisterhaftes Klavierspiel unter widrigen Umständen. Die CBS-Radioaufnahme vom November 1940,” “Masterly Pianism, Adverse Conditions: The CBS Radio Recording of November 1940,” in Béla Bartók, Sonate für zwei Klaviere und Schlagzeug. Faksimile des Partiturentwurfs und der annotierten Partiturkopie Paul Sachers / Sonata for Two Pianos and Percussion: Facsimile of the Draft Score and Paul Sacher’s Annotated Full Score Copy, ed. Felix Meyer (Basel–london: Paul Sacher Stiftung–Boosey & Hawkes, 2018), 24–30, 58–63.

“Bartók’s Credo: Editing Cantata profana for the Béla Bartók Complete Critical Edition,” in Folk Music as Fermenting Agent for Composition, Past and Present, ed. Bianca Țiplea Temeș, William Kinderman (Cluj-napoca: Media Musica, 2019), 43–57.

“Bartók a zongoraművész” / „Bartók the Pianist,” Bartók World Competition & Festival: Piano 2019 [program booklet] (Budapest: Liszt Academy, 2019), 22–31.


IV.  Reviews and review articles in English or German

“Kircher, Athanasius: Musurgia Universalis.” Studia Musicologica 32/1–4 (1990), pp. 465–70

“Claude Kenneson: Székely and Bartók.” Hungarian Music Quarterly VI/1–2 (1995), pp. 42–43

“Béla Bartók. Éléments d’un autoportrait, ed. Jean Gergely.” Studia Musicologica 37/2–4 (1996), pp. 442–46

“László Somfai: Béla Bartók: Composition, Concepts and Autograph Sources.” Hungarian Music Quarterly VIII/1–2 (1997), pp. 21–23

“Bartók and His World. Edited by Peter Laki; Christiano Pesavento: Musik von Béla Bartók als pädagogisches Programm.” Die Musikforschung 51/3 (1998), pp. 370–72

“János Kárpáti: Bartók’s Chamber Music.” Studia Musicologica 39/1 (1998), pp. 145–51

“János Kárpáti: Bartók’s Chamber Music.” Hungarian Music Quarterly IX/3–4 (1998), pp. 40–43

“Another Door to Bluebeard’s Castle. Judit Frigyesi: Béla Bartók and Turn-of-the-Century Budapest.” The Hungarian Quarterly 42/163 (Autumn 2001), pp. 127–35

“Bartók and a Natural Phenomenon. Béla Bartók’s Writings Vol. 3.” The Hungarian Quarterly 43/165 (Spring 2002), pp. 141–48


V.  Selected essays in Hungarian

“Liszt és a ‘régi zene’: egy romantikus megközelítésmód” [Liszt and “early music”: a romantic approach]. Magyar Zene XXX/1 (March 1989), pp. 55–65

“‘Per introdurre’: A bartóki bevezetés megformálásának problematikája” [“Per introdurre”: on initial moments in Bartók’s work]. Magyar Zene XXXV/2 (1994), pp. 190–203

“Szerelemtől szellemig: Élményre vonatkozó szavak és motívumok Bartók írásaiban” [From love to spirit: words and motives in Bartók’s writings on experience]. In Márta Papp (ed.): Zenetudományi tanulmányok Kroó György tiszteletére (Studies in musicology in honor of György Kroó). [Budapest:] Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, 1996, pp. 215–27

“Hasonlóságok és Kontrasztok: Bartók Ravel-Hommage-a?” [Similarities and Contrasts: Bartók’s hommage à Ravel?]. In Zenetudományi dolgozatok 1995–1996. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 1997, pp. 243–74

“Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre” [Béla Bartók: Forty-four duos for two violins]. Parlando XL/5 (1998), pp. 11–17

“Bartók Béla: Egyéni élet – reprezentatív életút?” [Béla Bartók: representative carrier of an individual?]. In Zenetudományi dolgozatok 1997–1998. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 1998, pp. 83–90

“Bartók a népzene hatásáról” [Bartók on the influence of folk music]. Magyar Zene 37/2 (1999), pp. 161–75

“Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára” [Béla Bartók: Bluebeard’s Castle]. In Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (program booklet). [Budapest:] Magyar Állami Operaház, 2001, pp. 5–10

“Ötös ritmika Bartók zenéjében” [The number five in Bartók’s rhythm]. Magyar Zene XLI/2 (May 2003), pp. 181–208

“Adalékok az 1. bagatell recepciótörténetéhez” [On the reception history of Bartók’s first Bagatelle]. Magyar Zene XLII/3–4 (October 2004), pp. 447–60

“Dido per musica.” In Attila Ferenczi (ed.): A rejtélyes Aeneis [Aeneis the misterious]. Párbeszéd-kötetek 2. Budapest: L’Harmattan, 2005, pp. 147–88

“Bartók az integritás válságának idején: Két Bartók-írás Budapest zeneéletéről (1920/21)” [Bartók at the time of the integration crisis: Two reports on musical events in Budapest by Bartók]. Muzsika vol. 50, no. 7 (July 2007), pp. 8–13

“Könyörgő apa? avagy Hogyan szólította meg szarvassá vált fiait az ő édes apjuk? Egy javítás a Cantata profana kottaszövegéhez” [A pleading father? or How did the beloved father addressed his sons-turned-into-stags? A correction to the music of Cantata profana]. Muzsika vol. 50, no. 10 (October 2007), pp. 20–26

“Bartók és Kodály: egy barátság anatómiája” [Bartók and Kodály: the anatomy of a friendship]. Muzsika vol. 50, no. 12 (December 2007), pp. 7–14

“Kodály: A rossz feleség balladája” [Kodály: The ballad of the heartless wife]. Magyar Zene vol. 46, no. 3 (2008), pp. 261–74

“A zenetörténet antológiája vagy régi zenetörténet-írás? Megjegyzések Bartha Dénes munkájának eredeti kiadásához” [Anthology-cum history of music: Remarks on Dénes Bartha’s Historical Anthology of Early Music (1948)]. Magyar Zene vol. 47, no.1 (2009), pp. 33–54

“A ’Bartók’-pizzicatóról, egy különös akkordról és A csodálatos mandarin kéziratairól” [On the “Bartók” pizzicato, a curious chord and the manuscript sources of the Miraculous Mandarin]. Part 1: Muzsika vol. 52, no. 8 (August 2009), pp. 8–11., part 2: Muzsika vol. 52, no. 9 (September 2009), pp. 31–35

“Bartók egy zenei poénjáról: Az 5. kvartett Allegretto con indifferenza epizódjának értelmezéséhez” [On a musical joke by Bartók: To the interpretation of the Allegretto con indifferenza episode in the Fifth String Quartet], Magyar Zene 48/1 (February 2010), 49–58

“Bartók, a rapszódosz – Liszt örökében?” [Bartók the rhapsodos: A Liszt heir?]

“Ecce nomen domini és Isti sunt due olive: Stílus és szimbolika Guillaume Du Fay két ’koronázási’ motettájában” [Ecce nomen domini and Isti sunt due olive: Questions of style and symbolism in Guillaume Du Fay’s two “coronation” motets], Magyar Zene 50/1 (February 2012), 5–29.

“Bartók ’Halotti ének’-e és a ’szlovák’ Gyermekeknek születése” [“Mourning Song” and the origins of Bartók’s arrangements of Slovak folk songs “for Children”]. In Gábor Kiss (ed.): Zenetudományi Dolgozatok 2011. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2012, pp. 233–69

“Két ajándék – Bartóktól: Adalékok a zeneszerző portréjához” [Two presents – from Bartók: New touches to the composer’s portrait]. In Mihály Ittzés (ed.): Részletek az egészhez: Tanulmányok a 19. és 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére [Ferenc Bónis Festschrift]. Budapest: Argumentum and Kodály Archívum, 2012, pp. 220–31

“ ‘Kanásznóta’ és ‘Kanásztánc’: Bartók, Gyermekeknek, II. füzet, XXXIX és XLII” [“Swineherd’s song” and “Swineherd’s Dance”: nos. xxxix and xlii in volume II of Bartók’s For Children]. In Olga Szalay (ed.): Tükröződések: Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére [Mária Domokos Festschrift]. Budapest: L’Harmattan, 2012, pp. 725–49

“Bartók Cantata profanájának kritikai közreadásáról” [On the critical edition of Bartók’s Cantata profana]

“Resurrexi. Szent Ágoston és a húsvéti introitus” [Resurrexi: Saint Augustine and the Easter Introit], Magyar Egyházzene XX/2 (2012/2013), 165–176.

“A csodálatos mandarin átlényegülései: A műfajválasztás jelentősége Bartók pantomimjának keletkezéstörténetében” [The transubstantiation of the Miraculous Mandarin: The significance of genre in the composition of Bartók’s pantomime], Magyar Zene vol. LI, nos. 4 (2013. november), 410–444.

“ ‘Karóval jöttél, nem virággal’: A horror quotidiani Bartók művészetében” [“You’ve come not with flower but a dry stake”: The horror quotidiani in Bartók’s art], in Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére: Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok [A Collection of essays in memory of József Ujfalussy: Articles, recollections and hommages], ed. Melinda Berlász and Márta Grabócz. Budapest: L’Harmattan, 2013, 263–269.

“Bartók levelei Gombossy Klárához (1916): egy életszakasz megkerülhetetlen forrásai” [Bartók’s letters to Klára Gombossy (1916): a crucial group of sources to the period], (21.04.2015.)

Vikárius László, “’Valse mely inkább mazurka’: A Bartók–Reschofsky Zongoraiskola zeneakadémiai bírálata” [“A Valse, which is rather like a mazurka”: Music Academy Professors’ Critical Reports on the Bartók–Reschofsky Piano Method], in Szekvenciáktól szimfóniákig: Tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére, szerk. Dobszay Ágnes, Domokos Zsuzsanna, Péteri Lóránt, Vikárius László. Budapest: Rózsavölgyi, 2015, 165–184.

“ ‘Zefiro torna’: Petrarca és a petrarkizmus Monteverdi két kompozíciójában” [“Zefiro torna”: Petrarch and Petrarchism in two Compositions by Monteverdi], Magyar Zene 55/4 (2017), 393–410.

“Utószó” [Afterword], in Bartók Béla, Szerb és bolgár parasztzene a Bánátból / Musique paysanne serbe et bulgare du Banat, facsimile edition (Budapest: Vujicsics Egyesület, 2017), 31–35. (Serbian translation: 36–41.)

“ ‘Felnőtteknek’: Bartók Gyermekeknek című sorozatának kritikai közreadásáról” [For Adults: On the Critical Edition of Bartók’s For Children Series], Zenetudományi Dolgozatok 2015–2016 (Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2018), 204–230.

“A Herzliebster Jesu korál Bach passióiban” [The Herzliebster Jesu Chorale in Bach’s Passions], Magyar Zene 56/3 (2018), 247–267.


VI. Liner Notes

“Small and large-scale forms in the spirit of counterpoint: Bartók’s late music for solo violin.” in Béla Bartók, Sonata for Solo Violin, 44 Duos for Two Violins, Barnabás Kelemen – Katalin Kokas (2006 Budapest Music Center Records, BMC CD 125)

Béla Bartók, Forty-Four Duos, Hungarian Folksongs, Barnabás Kelemen, Katalin Kokas, Zoltán Juhász, Zoltán Kocsis, Bartók New Series 16 (2008 Hungaroton Records Ltd., HSACD 32516)

Béla Bartók, For Children, Zoltán Kocsis, Bartók New Series 26 (2009 Hungaroton Records Ltd., HCD32526)

Béla Bartók, Complete Works for Piano Solo: The Mature Bartók, Andreas Bach (2015 hänssler classic, 98.042)

Béla Bartók, Complete Works for Piano Solo: The Romantic Bartók, Andreas Bach (2015 hänssler classic, 98.043)


VII. Database

Bartók Correspondence, ed. László Vikárius, Csilla Pintér and Zsuzsanna Schmidt (2015)