A középkori Kecskemét központjára találtak a régészek az Intézet felújítási munkálatai során
Ötszáz évet felölelő pénzérmék, egy Árpád-kori lakóház és a középkori Kecskemét egykori központjában álló torony földszintje is előkerült a Kodály Intézet felújítását megelőző feltáráskor – közölte Fazekas András Kristóf régész, Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa az MTI-vel.
A régész elmondta: Kecskemét egykori birtokosa Zsigmond király felesége volt. Elképzelhető, hogy a mai Kéttemplom közben még a 15. században épült torony Borbála királyné vámszedőihez köthető. A régészek ennek az építménynek találták most meg a földszintjét a Kodály Intézet alatt.
Fazekas András Kristóf kiemelte: a torony belsejében az 1970-es években Biczó Piroska régész egy 80 centiméter széles kutatóárokban egy ajtót talált, illetve jelentős mennyiségű feltöltést, ezért teljes joggal úgy gondolta, egy pincét fedezett fel. A mostani munkák során azonban a régészek három elfalazott ablakot fedeztek fel az ajtóval szemben. Így már bizonyossá vált, hogy nem a pincét, hanem az 1400-as években épült torony földszintjét fedezték fel.
A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori kolostornégyzetet a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel.
Az 1500-as évekbeli szintek elbontásakor előkerültek az Árpád-kori Kecskemét nyomai is.
A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket. Biczó Piroskának az 1970-es években a Barátok temploma környékén ugyan sikerült kemencéket feltárnia, de most egy félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő.
Fazekas András szerint kuriózum továbbá az a falszakasz is, ami „elvágja" az Árpád-kori házat, ugyanis először azt hitték, az csupán egy barokk kori fal, ám az ásatások során kiderült, hogy valójában középkori kőből épült falszakaszokról van szó, amelyeket később visszabontottak.
Az ásatások során több ezer állatcsontmaradvány, valamint jelentős mennyiségű kerámiatöredék is előkerült a föld mélyéből, köztük jelentős, import tárgyak is.
A múzeum munkatársa arról is beszámolt, hogy már harminc felé közelít a pénzérmék száma is, amelyek korukat tekintve nagyjából ötszáz évet ölelnek fel. A legfiatalabb pénzérme Ferenc József uralkodásának idejéből származik, 1859-ből. A legidősebb pénz keletkezése pedig Zsigmond király korára, az 1300-as évek végére, az 1400-as évek elejére tehető.
A tervek szerint a régészek közel négy méter mélyre ásnak le, és a munkálatok várhatóan tavasszal fejeződnek be.
