MTA BTK Zenetudományi Intézet

I. Kiállítások az MTA BTK ZTI Zenetörténeti Múzeumában:

Egy magyar mester a modernitás és a hagyomány útján. Kodály Zoltán (1882–1967)

A megnyitó időpontja: 2017. november 23.

A Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának nagy időszaki kiállítása Kodály Zoltánnak a 20. század eleji modernitásban gyökerező, ám a nemzetet a magyar és európai hagyomány révén megújítani szándékozó életművét mutatja be. A kiállítás tizenkét nagy, Kodály életéhez szorosan kapcsolódó témakört ismertet kéziratos és nyomtatott kották, fényképek, hanglemezek, sajtódokumentumok, könyvek, tanulmányok és tárgyi emlékek bemutatásával – ezek egy része a nyilvánosság számára eddig nem volt ismert. A kiállítás e dokumentumokra támaszkodva egyszerre villantja fel a magán- és közember, a művész és tudós, a világirodalomért rajongó értelmiségi és a paraszti közösségeket megismerni vágyó népzenegyűjtő, a gyermekekkel körülvett pedagógus és a magányos természetjáró Kodály alakját. A komponista meghatározó jelentőségű kompozíciói is helyet kapnak a kiállításon. A kiállítási tér centrumába állított Psalmus hungaricus mellett olyan reprezentatív művek is megjelennek, mint a Háry János, a Székely fonó, a Zrínyi szózata, a Páva-variációk vagy a kései Szimfónia. A reprezentatív alkotásokon túl helyet kaptak a kamaraművek, a gyermekkarok és a dalok is. Kodály, a magánember leginkább ezekben, a gyermeki világot, vagy éppen a szerelmet bemutató művekben mutatja meg legszemélyesebb arcát. A látogatókat magyar és angol nyelvű katalógus segíti a tájékozódásban.

A kiállítást rendezte Dalos Anna zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A népzenekutatás kezdetei Magyarországon. Kodály Zoltán és Bartók Béla

A megnyitó időpontja: 2017. november 23.

Vikár Béla érdeme, hogy megtalálta a népzenegyűjtés korszerű, objektív dokumentálásának eszközét, a fonográfot, ám zenei képzettség hiányában nem végezhetett népzenetudományi kutatási szempontokat érvényesítő gyűjtéseket. Ez a tudomány akkoriban, a 19-20. század fordulóján még nem is létezett. Kialakítását és első jelentős eredményeit Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának köszönhetjük.

A magyar-angol kétnyelvű kiállítás tizenkét tablón keresztül mutatja be a két ifjú útkereső zeneszerző egymástól független rátalálását a népzenei forrásra, találkozásukat és baráti szövetségüket a magyar népzene és a szomszéd népek népzenéjének feltáró munkájában, első fontosabb tudományos eredményeiket, magyar és idegen nyelvű publikációikat. A tablókat fotómontázsok, kottás dallamlejegyzések, tárlókban elhelyezett kiadványok, hangszerek, valamint gyűjtőeszközök: fonográf és gramofon egészítik ki.

A kiállítást rendezte Pávai István népzenekutató, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

II. Hangverseny-sorozatok

Az ifjú Kodály

2017. november-december

A sorozat elsősorban a zeneszerző 1923 előtt keletkezett műveit mutatta be. Novemberben – a Kruppa-vonósnégyes és Fejérvári Zoltán előadásában – az I. vonósnégyes és az Adagio hangzott el. A decemberi koncerten – a nemzetközi Kodály-konferenciához kapcsolódva – Szabadi Vilmos, Yayomi Nakayima, Karasszon Eszter és Bársony Péter a Duót, a Szerenádot és a Cselló-szólószonátát szólaltatta meg.

Kodály és kortársai

2017. szeptember-december

A sorozat keretében is három, kuriózumértékű hangversenyre került sor. Papp Dániel és Kéry Tamás Kodály Adagiója mellett Molnár Antal Hegedű-zongoraszonátáját, Lajtha László Szonatináját és Weiner Leó D-dúr szonátáját játszotta 2017. szeptember 4-én. Kodály és Bartók népdalfeldolgozásai csendültek fel a Zeneakadémia ének tanszakának előadásában 2017. október 11-én. A záróeseményen, december 13-án a Classicus Quartett Kodály II. vonósnégyese mellett Debussy kvartettjét és Schoenberg II. vonósnégyesét szólaltatta meg.

Kodály és a magyar kórusirodalom

2017. június-szeptember

A sorozatban a legkiválóbb hazai együttesek léptek fel az Erdődy-palota udvarán. A műsorok gerincét Kodály kórusművei alkották, emellett 20-21. századi magyar szerzők: Bartók Béla, Csemiczky Miklós, Farkas Ferenc, Gyöngyösi Levente, Kocsár Miklós és Orbán György darabjai szólaltak meg. Június 24-én a Honvéd Férfikar Strausz Kálmán és Riederauer Richárd vezényletével, július 4-én a debreceni Kodály Kórus Szabó Sipos Máté vezényletével, augusztus 27-én a Nemzeti Énekkar Somos Csaba és Kocsis Holper Zoltán vezényletével, szeptember 10-én pedig a Nyíregyházi Cantemus Kórus szerepelt, Szabó Dénes vezényletével. A hangversenyek előtt a Zenetörténeti Múzeum Kodály-kiállításait Gombos László zenetörténész mutatta be a vendégeknek.

Kodály zongoraművei

2017. november-december

Kodály összes zongoraművét Balog József szólaltatta meg három hangversenyen. A művekből lemezfelvétel is készült az Zenetörténeti Intézet Bartók Termében.

Hlavacsek Tihamér két koncertből álló sorozatában Kodály és a magyar zongorairodalom témáját állította középpontba, „Magyar Klasszikus” címmel.

A hangversenysorozatokat a koncertek programjához kapcsolódó zenetudományi bevezetők kísérték fiatal zenetudósok és Gombos László zenetörténész előadásában.

III. Tudományos konferenciák

Zenetudományi konferencia

2017. április 27-28., MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem.

A Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma és a Magyar Kodály Társaság közösen szervezett kétnapos konferenciájának középpontjában a zeneszerző és népzenekutató Kodály Zoltán életműve és alakja állt. Huszonöt előadás hangzott el, a résztvevők a magyar zenetudományi kutatás több nemzedékét képviselték. A zeneszerzői életmű elemzése során szó esett a kései alkotásokról (Tallián Tibor), Kodálynak a tánccal kapcsolatos koncepcióiról (Dalos Anna, Pávai István), népdalharmonizálási technikákról (Richter Pál, Tari Lujza), illetve harmóniai és retorikai kérdésekről (Angi István, Ordasi Péter). Több előadás a Kodály-életmű kontextusát és a zeneszerző pályatársait mutatta be, többek között Kodály kapcsolatát Dohnányi Ernővel, Lajtha Lászlóval, Radnai Miklóssal. Szó esett a politizáló Kodályról, valamint Kodálynak a cecilianizmushoz fűződő viszonyáról. A népzenekutató Kodály alakját olyan előadások idézték fel, amelyek a székelységgel, a gyergyói vagy éppen szlovák gyűjtésekkel, egyházi énekekkel, 19. századi forrásokkal foglalkoztak.  Több előadás Kodály mintáit – Arany Jánost, Hans Koesslert –, illetve követőit: Andor Ilonát, Farkas Ferencet állította középpontba. Az első konferencianap estéjén Balog József adott hangversenyt Kodály zongoraműveiből. A konferencia Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató zárszavával ért véget.

A National Master in International Context

2017. december 8-10., MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem

A háromnapos nemzetközi zenetudományi konferencia elsődleges célja az volt, hogy felhívja a nemzetközi zenetudományi közösség figyelmét Kodály Zoltán életművére. Az ezt bemutató előadások mellett azonban a referátumok Kodály zeneszerző tanítványainak – így például Veress Sándornak vagy éppen izraeli magyar zeneszerzőknek – nemzetközi pályáját is vizsgálták. Harmadik tematikai szálként a résztvevő előadók olyan komponisták – George Enescu, Manuel de Falla, Niels Gade, Karel Szymanowski – életművét állították a középpontba, akiket a zenetörténészek Kodályhoz hasonlóan nemzeti zeneszerzőkként határoznak meg, s ezért nemzetközileg ismertté válásuk elé számos akadály gördül. A konferencia zárónapja a népzenekutatás múltját és jelenét vizsgálta. Az előadások arra kerestek választ, hogy a világ népzenekutatói ma mit tudnak hasznosítani Kodály elemző módszereiből, illetve hogy a kodályi népzeneszemléletnek milyen hatása van a kurrens népzenekutatói irányzatokra. Az angol nyelvű konferencián huszonhat külföldi és tizenegy magyar zenetudós tartott előadást. Az esemény első estéjén Szabadi Vilmosnak és muzsikustársainak köszönhetően Kodály kamarazenéjével, a második estén pedig a Marczibányi téri Kodály iskola kórusainak előadásában gyermekkarokkal ismerkedhettek a vendégek.