Művészetek Palotája
A Kodály-év keretében és támogatásával a Müpa három nagyszabású projektet valósított meg: egy országos, ifjúsági projektet 2017 novemberében, egy külföldi koprodukcióban létrejött Kodály-koncertet Brüsszelben, valamint a zeneszerző születésnapjához kapcsolódóan egy egész hétvégét betöltő, különböző zenei műfajokat és kiállítást is magába foglaló jubileumi rendezvénysorozatot december 16-17-én.
Kodály-koncert
2017. november 10. Brüsszel, BOZAR – Henry de Boeuf Hall
A 20. század két kiemelkedő magyar zeneszerzője, Kodály Zoltán és Ligeti György oratorikus művei csendültek fel a koncerten nemzetközi szereplőgárda előadásában, hatalmas sikert aratva a közönség és a szakma köreiben. A nagyszabású produkció fontos lépés a magyar és belga együttműködések terén, hiszen közös kincsnek tekinti Kodály és Ligeti munkásságát, így először csendülhet fel a Psalmus Hungaricus a BOZAR-ban. A Magyar Nemzeti Énekkar és a Belga Nemzeti Zenekar kiváló szólistákkal lépett fel ezen a kiemelten fontos eseményen.
Műsor: Kodály: Psalmus Hungaricus
Ligeti: Requiem
Közreműködők: Tetiana Zhuravel – szoprán
Kálnay Zsófia – mezo
Brickner Szabolcs – tenor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Belga Nemzeti Zenekar
Karmester: Stanislav Kochanovsky
Kodály: Háry János – szcenikus előadás
2017. november 19., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Kodály híres daljátékát hivatásos zenészek és gyerekszereplők, gyerekkórusok közreműködésével vitték színre, akik a rendező és a zenei vezető irányításával több hónapon át készültek a novemberi előadásra, valóra váltva és újraértelmezve Kodály sokszor idézett mondatát: „Legyen a zene mindenkié!” Toronykőy Attila rendezése – melyről felvétel is készült – nagy sikert aratott a közönség körében, a gyerekszereplők és a gyerekkórusokból álló „összkar” nagyszerűen teljesített, felmerült az igény több előadás lebonyolítására, a produkció továbbjátszására.
KLASSZ a pARTon! Kodály Zoltánnal és a Cimborákkal
2017. december 16., Művészetek Palotája
A Kodály Zoltán ars poeticájának szellemében összeállított, a Kodály-életmű számos zenei műfaját felvonultató egész napos Cimbora-műsorokban a pódiummal most barátkozó fiatal tehetségek mellett élvonalbeli muzsikusok is felléptek.
Generációk nőttek fel a Cimbora című tévéműsoron, amelynek az volt a célja, hogy a gyerekek játékos körülmények között minőségi tudást szerezzenek. Az adásokban a művészeti ágak közül mindig különösen fontos szerepet kapott a zene – különösen Kodály Zoltán születésnapján. A zenetörténet egyik legnagyobb zenepedagógusaként számon tartott Kodály alapelve volt, hogy a zenei nevelést a születés előtt kilenc hónappal kell elkezdeni.
KLASSZ a pARTon! programjai Kodály születésnapján:
Alkoss velünk, legyél a Cimboránk!
Játékos képzőművészeti foglalkozás Harmati Zsófia festőművésszel
Kiállítás Németh Luca, Várjon Liána és Podhorányi Marcell rajzaiból
Legyél a Cimboránk! – A Cimbora Együttes interaktív verskoncertje
Vidróczki és Háry János – Kodály-átiratok Szirtes Edina Mókustól
Három bajusz gazdát keres – Vig Balázs meseíró interaktív gyermekprogramja
Kamarakoncert a Fesztivál Színházban
Közreműködők:
Devich Gergely – gordonka
Kocsis Krisztián – zongora
Oláh Vilmos – hegedű
Zsoldos Bálint – zongora
Utazás a zongora körül az Üvegteremben
Lukácsházi Győző, Görög Noémi és Görög Enikő gyermekprogramja
Kodály-dalok az Üvegteremben
Közreműködők:
Gulyás Bence – ének
Kissjudit Anna – ének
Szűcs Attila – ének
Tatai Nóra – ének
Sotkó Eszter – zongora
Rendező és műsorvezető: Gulyás Dénes
Az Óbudai Danubia Zenekar koncertje az Üvegteremben
Közreműködők:
Csordás Klára – ének
Érdi Tamás – zongora
Lencsés Lajos – angolkürt
Vezényelt: Farkas Róbert
Borbély Mihály Polygon és Dan Berglund Kodály-estje
2017. december 17., Fesztivál Színház
A hazai jazzéletben Borbély Mihály volt az első, aki nemcsak Bartók Béla, hanem Kodály Zoltán alkotásait is új, improvizatív kontextusba helyezte. 2009-ben megjelent, Hommage à Kodály című lemeze személyes vallomás Kodály zenéjéről, a népzene időtlen szépségéről és máig ható erejéről; s a lemez elkészülte óta is folyamatosan foglalkoztatja a kodályi örökség újszerű értelmezése. Ez alkalommal állandó triója, a Polygon lépett fel, amelyben rajta kívül Lukács Miklós és Dés András játszik. Egyik vendégük a világszerte elismert svéd nagybőgős, Dan Berglund volt, aki a zongorás triójáték megújítója, a hatalmas rajongótábort magáénak tudó Esbjörn Svensson Trio motorja volt. Berglund ideális társa Borbélyéknak, hiszen rá is jellemző, hogy mélyen foglalkoztatja saját népének zenéje. Koncertjükön a számos műfajban otthonos, a magyar mellett tizenegy nyelven éneklő énekesnő, Szalóki Ági csatlakozott hozzájuk.
Kodály 135
2017. december 17., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Kodály-ünnepi hétvége és a Kodály-év lezárásaként adott ünnepi koncert műsorán Kodály Zoltánnak szinte valamennyi zeneszerzői énje megmutatkozott. A népdalokat feldolgozó Kodály meghatározó alkotása a „Fölszállott a páva” című népdalra született változatok sora. A magyar költők verseit megzenésítő kórusművek egyik legszebbike a Virág Benedek-sorokra írt Békesség-óhajtás. A János evangéliumának magyar nyelvű textusát felhasználó Jézus és a kufárok, valamint a latin szövegű Budavári Te Deum a szerző legmívesebb kompozíciói közé tartozik. A dalok műfaját a mély férfihangra alkotott, zenekari kíséretes Két ének képviseli. A Szonatina csellóra és zongorára egyike a szerző jelentős technikai felkészültséget, elmélyült muzikalitást igénylő gordonkadarabjainak.
Az igazán sokszínű program a kiváló együttesek előadásában méltó lezárása volt a Kodály-évnek.
Közreműködők:
Kristóf Réka – szoprán
Mester Viktória – mezzoszoprán
Kovácsházi István – tenor
Sebestyén Miklós – basszus
Kántor Balázs – cselló
Bizják Dóra – zongora
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényelt: Hamar Zsolt
A modern Kodály – kiállítás
2017. december 9-17., I. emeleti Előcsarnok
A háromszoros Kossuth-díjas Kodály Zoltán sokoldalú munkássága Magyarországon és világszerte elismerést aratott. Nevét a legtöbben a Kodály-módszerként számon tartott zenepedagógiai metódus révén ismerték meg, amely 2016-ban az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára is felkerült. A zeneszerző és zenepedagógus kutatói és tudományos munkássága is figyelemre méltó: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, majd elnöke is volt, kulturális idolként tisztelték, és filmsztárokkal vetekedő mennyiségű fotó készült róla. Ezekből volt látható egy válogatás a Müpa által rendezett kiállításon.